9983. lajstromszámú szabadalom • Újítás a nemesfémek érczeikből való kivonásánál cyanalkaliák segélyével

— 2 — hogy úgynevezett heves érczeknél (kénantimon-érczek) egy előzetes chloriirező pörkölés ajánlatos, a midőn azonban még g;^dag érczeknél is körülbelül 3 kg. ezüst egy tonna érczben, csak 6% konyhasó alkalmazandó az érczhez. Zink és ólomnak az érczekben való jelenléte a legcsekélyebb zavaró hatással sem bír, még az esetben Sem, ha előző pörkölés szükségeltetik. Réz jelenléte azonban mindenkor, bár csekély mértékben, ezen fém oldását vonja maga után. A teljes arany- és ezüstmennyiséget tartalmazó cyanalkáli oldat, melyet legczélszerübb egy fakádban tartani, valamely savval, legelőnyösebben sósavval fölbontjuk, míg éppen savanyú reakcziót mutat. Ez által minden eziist, mint chlorezüst lecsapódik, mely rövid idő alatt az edény fenekére leülepedik. Ezután a csapadék fölött álló folyadék legnagyobb részét leöntjük és a chlorezüstöt legczélszerűbben vakuum-készűlék segélyével megszárítjuk. Az így nyert chlorezüstöt esetleg fémeziistté tovább földolgozhatjuk. Az ezüsttől megszabadított tiszta, savanyú folyadékot, mely még az egész aranyat tartalmazza, a fakád feneke fölött néhány cm.-nyire alkalmazott, fából vagy kautsukból készült kifolyócsap segélyével leeresztjük és ugyancsak egy fakádban a villamos áramnak kitesszük a midőn aránylag rövid idő alatt minden arany a katódon, melyet czélszerű ólomból készíteni, kiválik. Az anódot legcélszerűbb valamely föloldhatlan anyagból például szénből készíteni, mivel különben a chlor képződése által fémcliloridok keletkeznének. Az 5. egyenlet szerint keletkező chlor, mint azt a 6. egyenlet mutatja, azonnal a jelenlevő cyankönennyel chlorcyant és sósavat képez. A chlorcyan tudvalevőleg az arany és ezüst föloldására, ha ezek fémalakban vannak jelen, igen előnyös, mivel ez az élenyt vagy egyéb oxydáló szereket fölöslegessé teszi. Mihelyt az oldatban az aranynak már csak nyomai mutatkoznak, a villamos áramot beszüntetjük és a még mindig savanyú oldatot annyi maró alkálival bontjuk szét míg gyöngén alkálikus reakcziót mutat, mi által minden cyanköneny cyanalkálivá köttetik le. A mellékesen képződő chloralkáli közömbös marad és csak akkor hat zavarólag, ha az a körfolyamot gyakori ismétlése után nagyon fölszaporodik. SZABADALMI IGÉNY. Újítás a nemes fémeknek, például aranynak és ezüstnek érczeikből való kivonásánál cyaualkáliák segélyével, mely abban áll, hogy a nemes fémeket érczeikből cyanalkáliákkal kioldjuk és az ezen nemes fémeket, például minden aranyat és ezüstöt tartalmazó cyanalkáli oldatot valamely savval, legczélszerűbben sósavval fölbontjuk, míg éppen savanyú reakcziót mutat, hogy ez által a chlorezüstöt lecsapjuk és utóbbit külön válasszuk, továbbá az ezüsttől megszabadított folyadékot. mely már csak az egész aranyat tartalmazza, villamos áram behatásának tesszük ki, mi által az arany a katódán kiválik és a még mindig savanyú oldatot annyi maró alkálival bontunk szét. míg ez gyönge alkálikus reakcziót mutat, hogy ez által minden cyankönenyt cyanalkálivá kössünk le és így az oldatot újból arany és ezüst kioldására tegyük alkalmassá. i'iitlas részvénytársatág nyomdája liudapeslei..