9935. lajstromszámú szabadalom • Sekundér szárazelem melynél az elektrolytet faszén szívja föl

Megjelent 181)7. évi november hó iá7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LKI KAS 9935. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Szekundár száraz elem. melynél az elektrolytet faszén szívja föl. HEINEMANN ARTHUR BERLINBEN ÉS SCHÁFER VILMOS DAMMHASTRAN, A WATT-FÉLE AKKUMULÁTORGYÁR RÉSZVÉNYTÁSASÁG IGAZGATÓI. A szabadalom bejelentésének napja 1897 juniua hó 23-ika. A szekundár elemek elektrolytjének föl— szívatására különböző anyagokat, mint a gipszet, kovaföldet, gelatint stb. alkalmaztak, hogy oly elemet lehessen előállítani, melyből a folyadék daczára az elem hiányos elzárásának, ki nem folyhat. Ezeknek a száraz elemeknek azonban sokféle hátrányuk van, melyek közül különösen kettő érvényesül. Először az illető anyag használat közben ehemiai és elektrochemiai változásoknak van alávetve, melyek úgy a fölszívó anyagot, mint az elektródákat megbontják, de másrészt a töltő áramnak egy bizonyos, gyakran igen tetemes része arra fordíttatik, hogy ezeket az elektrochemiai bontásokat végezze és így a szekundár elem hatásfoka kisebbedik. Másodszor azonban ezek a fölszívó anyagok — ha azokat a töltés közben fejlődő gázbuborékok az elektródáktól eltávolították — az elektródákra ismét rá nem fekhetnek és ezért a fólszívatott elektrolyten kívül még föl nem szívatott folyadékot is kell az elemben tartani, hogy az elektrolyt és az elektródák kellően érintkezhessenek. De ez a körülmény a tulajdonképeni czél elérését meggátolja, minthogy a folyadék könnyen kiönthető. Tehát a fölszivató anyagtól a következő tulajdonságokat kell megkövetelni : A fölszivó anyagnak az elektromosságot vezetnie nem szabad, az elektrolyttel és az elektromos árammal szemben teljesen közömbösnek kell lennie, végül az elektródokhoz oly annyira hozzá kell simulnia, hogy föl nem szívott folyadék alkalmazása fölöslegessé váljon. Eme követelményeknek a chemiailag tiszta faszén teljesen megfelel, mert épp úgy mint a gyémánt, szigetelő, míg a többi szénnemek, a grafit, bizonyos állati szén és minden nagy hőfoknak kitett és így grafitossá vált szén, mint a koksz, izzó lámpa-szén stb. többé-kevésbbé jó vezetők. Ha a közönséges faszénből az organikus és anorganikus idegen alkatrészeket lehetőleg tökéletesen eltávolítjuk, az ily módon megtisztított szén az elektromos áram és a szekundár telepekben használt hígított kénsavval szemben tökéletesen közömbös. Sem a használt ólommal vagy ennek oxydjaival, vegyületet nem képez, sem a szekundár telepekben levő ehemiai reagensek meg nem bontják. Az ily faszén nagy porozitása következtében, mi a fa eredeti sejtes szerkezetének következménye, rendkívül nagy