9926. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús kormánymű szivattyúszelepek számára

- 6 szelepek a szivattyúhenger ós az önműködő főszelepek között és pedig a 136 nyílásokat elzáró 137 tolattyúk gyanánt vannak elrendezve. A 21. és 22. ábrák egy, kormányzott 128 segédszelepekkel bíró szivattyút tüntetnek föl, melyeknek az 1 szelepszárakon ülő, a 11 12 13 14 hengerekben mozgatható 2 kormánydugattyúi fölülről az 8 főnyomó csőli*iz csatlakozó 139 cső által, állandó megterheltetésiiket nyerik, míg az első Q szivattyúhenger 11 és 12 kormányhengereinek módosuló tehermentesítő nyomása a 120. illetve 119 csövek által a második P szivattyúhenger ellenkező végeiből a 13 és 14 kormányhengereknek pedig (melyek a P szivattyúhoz tartoznak) a 123, illetve 124 csövek által az első szivattyúnak egyfekvésű végeiből vezettetik be. Mivel a csőrendszer a 7—9. ábrák nyomószelepeinek csőrendszerével lényegében megegyezik, úgy az ott bebizonyított hatás szükségképpen itt is biztosítva van. A 23. ábra oly szivattyú elrendezést tüntet föl, mely kormányzott 128 segéd nyomószelepekkel és kormányzott 148 segéd szívószelepekkel bír, melyek, mint a 17., 19. és 20. ábrákban páronkint a 129. illetőleg 149 rúd által kölcsönösen és 141, illetve 151 hengerben mozgó közös 140, illetve 150 kormánydugattyúval vannak összekötve. Ez utóbbiak azonban nem mozgattatnak közvetlenül a szivattyúvégek felől, hanem egy 146 segédkormányhenger közvetítésével, melynek 145 dugattyúja a 143 tolattyúszekrénnyel fölszerelt 141 kormányhengernek 144 kagylós tolattyúját szabályozza, míg a 151 kormányhenger csak a hengervégeknek 152 csövek által eszközölt keresztes összeköttetése által áll a 141 kormányhengerrel kapcsolatban. A tolattyúszekrény a 142 cső által a főnyomócsővel vagy valamely más, állandó nyomást szolgáltató forrással van összekötve, míg a kagylós tolattyú a hengernek alkalmas toldatán át a légkörrel közlekedik. A 146 segéd kormányhenger két végéhez a 134, illetve 135 cső csatlakozik, melyek éppen úgy, mint a 17.. 19. ábrák egynevü csövei, a változó nyomást a másik szivattyú vízhengeréből vezetik be. A mint látható, a 145 segédkormánydugattyú eltolódása a nyomó szelepek 140 kormánydugattyújának egyirányú és a szívószelepek 150 kormánydugattyújának ellenkező irányú eltolódását vonja maga után, a mint ez a szükségnek éppen megfelel. Az összes leírt elrendezéseknél a kormányszelepek mozgatására a vízhenger végein föllépő módosúló nyomás helyett a körülbelül egy időben változó azon nyomást is fölhasználhatjuk, mely a megfelelő gőzhenger végeiben bekövetkezik, csakhogy ekkor az ellenkező hengervégeket kell alkalmaznunk, mivel a gőzhengerben a nyomás a dugattyú előtt, a vízhengerben a dugattyú mögött csekélyebb és ugyanaz áll a nagyobb nyomásra is. A 24. ábrában ily gőznyomású kormányműnek egy foganatosítási példáját mutatjuk be. mely a 21. és 22. ábrákban föltüntetett víznyomású kormánymű elrendezésének felel meg, azon különbséggelThogy itt is, mint a 12—16. ábrákban föltüntetett példákban a 6 csövek a szívó feszélyt a kormány dugattyú alá vezetik és ennélfogva a változó nyomást bevezető 119 120 123 124 csövek nem alul, hanem fölül torkolnak a kormányhengerbe, úgy hogy azok a kormánydugattyúk eltolódását a nagyobb és nem mint a 21. és 22. áúrákban föltüntetett berendezésnél a csekélyebb nyomással közvetítik, mely czélból ezen csövek a gőzhengernek azon végeiből indulnak ki. melyek a vízhengernek ugyanazon csöveket kibocsátó végeivel (21. ábra) egyfekvésűek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dugattyús szivattyú, az által jellemezve, hogy a szelepcsapódások elkerülése és nagy dugattyúsebesség lehetővé tétele ezéljából a szívószelepek (b 4. ábra) vagy a nyomószelepek (a 4. ábra) vagy mindkettő vagy ezeken kívül elrendezett segédszelepek (128 17. ábra, 137 20. ábra, 128 és 148 23. ábra) a dugattyúlöket vége felé a szelepekkel összekötött 12 kormánydugattyúnak (4. ábra) két olda-