9921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két egymástól nagy távolságban lévő tengely forgásánál a szinkronizmus létesítésére

— á térő vezeték .által - többnyire T7 földdel — kapcsoljuk össze. A két tengelyt egyen­áramú motorokkal hajtjuk. Mindegyik fegy­verzet e és s kapocsa közé R indukczió­inentes ellenállást iktatunk. Ismeretes dolog, hogy ilyen körülmények között, ha az l l vezeték csak igen csekély ellenállással és önindukczióval birna (mely utóbbit könnyen elérhetjük azáltal, hogy megfelelő kapa­czitással biró kondenzátort iktatunk a veze­tékbe), a motorok szinkrón működnének és a vezetéken minden pillanatban oly áram haladna át, mely az elősiető váltakozó áramú gép megterhelését növelné és a visszamara­dóét kisebbítené. Ha a vezeték ellenállása igen nagy, úgy a szinkronizáló áram i in­tenzitása igen kicsi arra, hogy figyelemre méltó változásokat okozzon az 0 és 0L ten­gelyeken levő A és Ax váltakozó áramú motorok megterhelésében. Gondoljuk, hogy az R li mellékvezeté­kekben e elektromótorikus erők keletkeznek, melyek az i áramerősségekkel arányosak, úgy hogy ha k állandó koefflczienst jelez, melyet tetszőleges nagynak választhatunk, úgy e le i. Ez az elektromótorikus erő a mellékáram­körökben áramokat létesít, melyek inten­zitása tetszőlegesen nagyra vehető. Ezek az áramok nem mennek át a vonalvezeté­ken, hanem az illető mellékáramkörbe ik­tatott gép fegyverzetén. Minthogy ez az áram a fegyverzeten megy át. ennek sebes­ségét annyival nagyobbítja vagy kisebbíti, a mekkora a két váltakozó áramú gép se­bességkülönbsége, úgy hogy a két gépet úgy tekinthetjük, mintha azokat csak el­enyésző csekély ellenállású vezeték kap­csolná. A kívánt eredmény elérésére szol­gáló legegyszerűbb módszer abban áll, hogy mindegyik R mellék vezetékbe egyenáramú gépet iktatunk be, melyeket legegyszerűb­ben ugyanazon motorral hajtunk, mellyel az A A1 váltakozó áramú gépeket hajtjuk, és a melyeknél a fegyverzetek visszahatá­sát alább leírt módon szűntetjük meg és mágneseit l l vezetékbe iktatjuk, mint ez a 2. ábrából látható. Mihelyt az egyen­áramú gépek fegyverzetének visszahatását megszűntetjük, igen könnyű lesz ez ált a] elektromos energiát létesíteni.- mely az azt létesítő energiához képest tetszőleges nagy lehet. Legyen például ezen két energia viszonya 33, ha azután ezen gépek által létesített áramot mint indító áramot, egy második, hasonló gépen vezetjük át (3. ábra), úgy az utóbbi gép elektromos energiája ezer­szerte nagyobb lesz, mint az első gép indí­tására szükséges energia. Ha ily módon négy gépet kapcsolunk össze, akkor oly arányt nyerünk, mely 106 ot is fölülmúlja. Tanácsos az ilyen összekapcsolásnál az egyes helyi vezetékekbe megfelelő kapa­czitással biró kondenzátorokat beiktatni, hogy az egyes vezetékek önindukeziója megszün­tessék. Csupán az utolsó gép fegyverzetét iktatjuk a megfelelő állomás R mellékveze­tékébe (3. ábra). Ebből láthatjuk, hogy a föntebbi 1 -)- osztónak könnyen adhatunk tetszőleges nagy értéket. Azt hihetnők, hogy midőn a h1 h2 potei cziál különbségek váltakozásai igen gye san történnek, az alkalmazott segédmót hatása az extraáram által megzavartati. melyet a megterhelés változásai okoznak és hogy az összekapcsolt gépek közül a legutolsó gép fegyverzetének elektromó­torikus ereje nem pontosan arányos az / I vezeték á ramerősségével Megjegyzendő azonban, hogy ezen rend­szer csak jelek átvitelére szolgál és hogy ennek következtében a tengelyeknek, melyek szinkrón kell, hogy forogjanak, nagy sebes­séggel kell birniok és csak jelentéktelen munkát kell végezniök. Az ezen tengelyeken lévő részek igen kis méretűek és a tengelyekre könnyen helyezhetünk lendítő kereket, melynek lehe­tetlenségi nyomatéka a lendítő kerékre ható erők változásaival szemben rendkívül nagy, mely azon esetben nem volna megenged­hető. midőn nagyméretű részeket alkalma­zunk. Ezen körülmények között az egyik | tengely elősietése a másikhoz viszonyítva | igen csekély lesz, ugyanaz áll a vezeték

Next

/
Thumbnails
Contents