9907. lajstromszámú szabadalom • Kosárrostély-kályhabetét kettős villa-alakú alaprostéllyal

Megjelent 1897. évi november hó 2G-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9907. szám. II/h. OSZTÁLY. Kosárrostély-kályhabetét kettős, villaalakú alaprostéllyal. LANDMANN MÓR GYÁROS BOROSZLÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 17-ike. Jelen találmány tárgyát oly tosárrostély képezi, mely gyors és intenzív égést hoz létre, miáltal gyönge léghuzammal bíró kályháknál czélszerűen alkalmazható. A mellékelt rajzban: I. ábra az alaprostélynak a kályhában való elrendezését mutatja a kályhabetéttel együtt. II. ábra az összeállított alaprostélyt tünteti tol. IIL, IV. és V. ábrák ugyanezt egyes alkotó részeire szétszedve ábrázolják. A berendezés áll az A tfizkosárból, mely íölül és alul nyitott, oldalain azonban számos lyukkal vagy réssel van ellátva. Ezen A tűzkosár e támasztékain nyugszik a d lábak közvetítésével a B túzakna, melynek belseje keskenyebb, mint a kosáré és a melynek alsó széle a fölső széltől bizonyos, a kályhaviszonyoknak megfelelő távolságban van. A B tűzakna chamotte-téglákból készül, melyeket az f vasgyűrűre frelyezünk. A hol a viszonyok megengedik, ott az f gyűrű el is maradhat, amikor is a B tűzaknát a kályha falainak bemélyesztése által hozzuk létre. A kályhabetét alakját és nagyságát a kályha szerint választjuk meg. A kályhabetét működése a következő : Az égéshez szükséges levegő, mely az 1 alsó g nyíláson ömlik be, minden oldalról körülveszi az A kosarat, és részben ezen kosár oldalain lévő lyukakon át a kosárban lévő izzó szénréteghez jut, részben az A tűzkosár és B tűzakna közötti szabad h hézagon a tűzaknába ömlik. Az által tehát, hogy a B tűzakna keskenyebb, mint az A tűzkosár, a levegő gyorsan halad a B tűzaknán keresztül, és így élénk léghuzamot hoz létre. A levegő, melynek az izzó tüzelőanyaghoz való jutása a rostély nagy szabad föliilete által teljes mértékben lehetővé van téve, az izzó szénrétegen átömölve, intensiv égést hoz létre, még oly kályháknál is, melyek gyönge léghuzammal bírnak. A kályhabetétnek további előnye még az is, hogy a tüzelés úgy fölülről, mint alulról történhetik. Az előbbit akkor alkalmazzuk, ha lassú égést akarunk föntartani, utóbbit pedig akkor, ha élénk tüzelés kívántatik meg. Ha fölülről tüzelünk, a kályhabetétet 3/4

részben tüzelőanyaggal töltjük meg. és azután fölül, a B tűzaknában a tüzet izzó szén vagy faforgács segélyével gyujtjuk meg. Az égés azután lassan lefelé terjed, és az izzó-réteg alatt képződő gázok ezen rétegen áthaladva, teljesen füsttelenül elégnek. Az alulról való meggyújtásnál folytonos tüzelést tarthatunk fönn, nevezetesen azon