9897. lajstromszámú szabadalom • Telepes kazán

Megjelent 1897. évi november hó 25-én. MAGY. (ÉS* KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9897. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Telepes kazán. GEHRE MIKSA MÉRNÖK RÁTHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 2-ika. Az eddig épített telepes kazánoknál, t. i. azon kazánoknál, melyek egyes hengeralakú alkatrészekből vannak összeállítva, a falazat a kazánház nagy részét foglalta el és e mellett a tűzzel érintkező fölületek iizem közben aránylag sokkal nagyobbak voltak, mint a fűtőfölületek, a mi nagy melegveszteséggel járt. Az ilyenféle kazánok sok helyet foglalnak el és igen kevés haszonnal működnek. Ezen hátrányokat az által hárítja el bejelentő, hogy jelen találmány értelmében az oldalt eső a kazánrészeket egymás fölött sűrűn rendezi el. Ezen elrendezés agonban lehetetlenné teszi azt, hogy az a hengerek belső terét egymással mindkét végeiken alkalmazandó esőágakkal kössük össze, miután az egyes a részek különböző kinyúlása következtében az egyes összeköttetések tömítése megromlanék; ezen okból csak mellső részeiket szögecseljük össze (1. ábra), míg hátsó végeik h sínekkel oly módon vannak összekapcsolva. hogy az egyes a kazánrészek kölcsönösen csak hossztengelyük irányában mozdulhatnak ki. A közvetlenül a tűz fölött fekvő h és c kazánrészek egymással az S csőágak segítségével vannak összekötve. Az alsó b részek hátsó vége valamivel rövidebb. mint a c részeké, azon czélból, hogy a füstgázok még az oldaltfekvő a hengerek által határolva, áramolhassanak a nyilakkal jelzett irányban fölfelé. A rajzból kitűnik, hogy a b kazánrészek ezen elrendezésnél hátul a tűz által nyaldosott zsákot képeznek. Ez azonban igen veszélyessé válhatnék, ha ezen zsákban iszap ülepednék le. Az iszapképződést a következő elrendezés akadályozza meg: Az a hengerekbe lépő tápvíz a d 'vízcsövekben oly módon vezettetik, hogy a tápvíz az a kazánrészek egyik felétől a másik feléhez áramoljék és így lehetőleg hosszú utat írjon le, míg például a legalsó a kazánrészbe érkezik. Az a részek mellső felében e válaszfalak és f gőzvezető csövek vaunak elrendezve; az a hengerekben fejlődött gőz mellső részük felé áramlik és a vizet annyira hátra szorítja, hogy az f csövek alsó végeiről, melyek bizonyos hosszra az alsó a hengerekbe benyúlnak, a vizet visszaszorítja úgy, hogy a gőz rajtuk keresztüláramolhat. Az e válaszfalak nem érnek föl egészen a fölső kazánfalig úgy. hogy a gőz az a hengerekhátsó részéből a mellső részekbe juthat, miközben az e válaszfalak a vízszinből kinyúlnak és megakadályozzák, hogy a még nem derített víz az a hengerek hátsó terei-