9867. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő- és szedőgép

így, a mint a papirosszalag a henger alatt elhúzódik, egy-egy lyuksor úgy áll oda. hogy a henger alatt lévő s a lyukakhelyének megfelelő érintkezők a lyukakon keresztül megérinthetik az L fémhengert, s áramzáró érintkezés támad, míg a hol nincs lyuk. hanem papirfölület. ott az áram el van zárva. Ezen érintkezőknek Li az alakja, a mint a henger alatt el vannak helyezve, alsó nézetben a 40. ábrán látszanak. 35 oldalnézetben pontozva és 36. ábrában tűnik ki hegyükön platinfejjel. Ezek az érinkezők ruganyosak s hegyük csak akkor fekszik föl. mikor az L henger nyugvásban van. Mikor a henger a papirossal tovább mozdul. akkor az Ld kar van mozgásban, a mely karhoz van erősítve az Lj könyökemeltyű. a mely az Lk exczentrikus tengelyű hengerben végződik (3., 5. ábra). Ez az exczentrikus henger mindannyiszor alászorítja az érintkezőket, valahányszor a papir tovább húzódik, s vissza ereszti záró érintkezésbe az L hengert, valahányszor a henger nyugvásban van. A villamos érintkezők alatt van M egy áramdisztributor. Mindegyik érintkezőnek egy-egy disztri-Cutor-szeletpár Ma Ma felel meg, azzal van összeköttetésben. Midőn a főtengely forgatja fölöttük az Mb Mb keféket, e kefék és a disztribútor-szeleteken halad át az áram. (Lásd alább az áramkör leírását.) A 35. ábra keresztmetszetben mutatja a disztribútort Ma Ma a fémgyűrűk, melyek kaucsukba vannak elhelyezve. Az öt pár disztribútor-szeleten kívül látszik még más két pár Mc Mc, valamint az öt érintkezőn kívül is még kettő. E kettő szolgál ahoz a szerkezethez, a mely a mátrixoknak a nagy betű vagy jelre fordítására szükséges (lásd 18., 19. ábra). Ott le volt írva, hogy vagy egyik vagy másik Cm Cn rudat kell betaszítani a matrixkarikának alávagy fölfelé fordítása végett. Ezt a taszítást végzi a O-nél elhelyezett két kettős mágnes. Az egyik mágnespár a fölsőt Cm, a másik az alsó rudat Cn taszíthatja be a szerint, hogy melyiknek árama számára volt lyukasztás a papírszalagon. A két rúd kiálló derékszögű fejévei a 23. ábrában fölülnézetben látható (lásd 18. ábrán is), az a derékszögű fej szolgál arra, hogy a szán minden mozgása után a két Cm Cn rúd közül azt, a melyik esetleg be volt tolva, vissza is tolja. Az áramkör: A 41. ábra az áramkört mutatja. Az áram a telepből jövet a közös vezetéket képező L hengerbe megy (35., 30., 38. ábra). Lx a papírszalagon lévő lyukak, melyeken keresztül az áram egy-egy külső szektorába a disztributorpároknak kerül, innen a forgó kefén át a belső szektorba, tovább a H és Cr elektromágnesekbe (29.. 34., 18.. 19. ábra) s vissza a telepbe. SZABADALMI IGÉNYPONTOK. 1. Betűöntő- és szedőgép, melyen egy folytonosan szánmozgásban levő matrixkeret Ec egymás mellett fekvő és nyugvó helyzetükből külön-külön kimozdítható karokat hord magában E, a mely karok mindegyikében egy-egy matrixdarab D van s ezek közül az, a melyik valamely működő helyzetbe húzott karban foglaltatik : egy oly ütköző falban Ca Cb talál az egész kerettel együtt való szánmozgásában akadályt, mely falnak egy megfelelő szögében a matrixdarab fogva marad, a karból kiemelődik, míg a kaimaga pedig a kifogott mátrix nélkül tovább halad az egész kerettel való szánútjában. s visszajövet a matrixdarabot ismét leemeli a szögről, magába zárja és visszaszoríttatik a nyugvó állásába, miután azon idő. míg a mátrix a karból különválva a szögön állt, arra használtatott volna föl, hogy a mátrix, a mátrixot leemelő darabon, a betűöntő forma fejéhez szoríttatott, s az ez alatt öntött betűnek* az írása fejét képezi. 2. Ezen betűöntő- és szedőgépen a mátrixok kiemelésének a szerkezete, melynél a matrixkarok E egy mozgó és rugó által húzott nyúlvánnyal Ee bírnak, melynek a matrixdarabba nyúló csapja ferde lappal fekszik, a matrixdarab ama nyí-