9867. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő- és szedőgép

- 4 E végből a Cb szög (14., 15., 16.) továbbá (19., 20., 21., 22. ábra) forgathatóan van elhelyezve a falában Ca-ban. A szög a fal másik oldalán egy félkörczikknél valamivel nagyobb (Cl 19., 20., 21.. 22. ábra) koronggal áll ki. s ezzel együtt képez a szög egy szilárd darabot. Ezen Cl korongnak hiányzó czikkébe nyúlik belé, mint a rajzból látszik 19., 21., 22. ábra. két rúd Cm és Cn. Ezen rudak végig nyúlnak, egészen a gép széléig a szélről ábrázolt szerkezetig 4. ábra Cm Cn részletezve 18., 19. ábra. Ezen rudaknak belső végei rendesen úgy állanak, hogy nem nyúlnak egészen a Cl korong elé, hanem távolabb állanak, úgy a mint az pontozva a 19.. 22. ábrán Cl C/w-nél látható. Az előbb leírt szánmozgással (lásd a mátrix odaszorítása az öntő formához), a mátrix, illetve a mátrixot fogó szög előre mozdul az öntőforma felé, hogy azt a matrixképpel elzárja. Ezen mozdulatnak irányát á 21. ábrában a nyíl jelzi. Tehát a szög abban az irányban mozdul. Miután azonban mind a két rúd soha sem nyomul be egyszerre, hanem csak vagy az egyik, vagy másik, ennélfogva ha Cm nyomult be. (25. ábra), akkor ez fölül ellenállást képez, a szögkorongnak a nyíl irányába való előre haladásánál és így a fölső rész vissza marad és ez által a szög fordul. Ha pedig az alsó Cn rúd tolódott be (24. ábra), akkor ez áll ellent a korong előrenyomulásánál és a fölső rész fordúl annyira alá. Ezzel, hogy vagy a fölső része a Cl korongnak marad egy kissé hátra és így az alsó rész fordúl előre, vagy hogy az alsó része marad a Cn rúd végében hátra és a korong fölső része fordúl előre, e szerint fordúl a matrixkarikának vagy az alsó vagy a fölső anyaképe az öntőformához. A mátrixok fordítása tehát a Cm Cn rudak egyike vagy másikának betolásától függ. Hogy ezt a betolástmi idézi elő, arra később kerül a sor. Azonban a matrixkarikának, illetve a szögnek vissza is kell fordulni az eredeti helyzetébe. E végből a Cl korongnak ama helyén, hol a Cm vagy Cn rúd útjában áll. egy kis kiemelkedése van Co illetve Cp (20., 21. ábra, Ezen kiemelkedése elé. elől Cm illetve Cn rúd kerülhet eléje, mögötte pedig ott van egy szilárd fal Cq (19.. 20.. 21.. 22. ábra). E felől mikor a nyíl irányában eltávolodik a Cl korong megteheti a fordúlást. Ha Cm távolodik, fordul alá. úgy a Cn visszamarad és a Cq alsó villájához, falához marad szorulva 24. ábra: ha a Cn távolodik és fordul fölfelé, akkor a fölső a Cm marad a Cq fal fölső villájánál 25. ábra, visszajövet pedig mindig oda kell szorulnia, úgy Cm mint Cn-nek a Cq falhoz, s így a korong mindig normális állásába kerül vissza. A betűk különböző vastagsága (X 4 27—32. ábra). A betűöntő formának egyik lapját a (27. 21a. 21b. ábrában) rajzolt X rúd Xa fala képezi, a mely rúd szabályozhatja a betű vastagságát az által, hogy állását változtatva öntőforma ürege 4. és 27. ábra szélesebb vagy keskenyebb lesz. Ezen rúd a gép forgásának egy bizonyos idejében mindig kilnizatik a rúd végében levő emeltyű 4., 27.. 28. ábra Xb által, melyet (3., 4. ábra) T exczentrikus görbe nyom Tx-nél kifelé. Mialatt a görbe ezt a nyomást végzi s a rúd a legkülső állásába jut, az alatt áll rá a szögre a matrixkarika. A mint rajta van, akkor a görbe a Xb emeltyűt, a melyet Xc rugó húz, visszaereszti s az Xb rúd a legbelső állásába iparkodik. Ha nincs mátrix a szögön, akkor csakugyan egészen benyomúlhat, s az öntőminta egészen összelapwl. elzárja az öntés lehetőségét. De ha mátrix van a szögön, akkor nem zárulhat. És pedig azért nem, mert az X rúdnak egy nyúlványa van Xd 27., 30. ábra, a mely a 14. ábrán látható Cd négyszögű nyíláson benyúlhat a mátrixig s egy az Xd nyúlvány Xe vége a mátrix vastagságában ellenállásra talál. A matrixnak ezen a ponton való vastagsága szabályozhatja azt, hogy az X rúd csak annyira nyomuljon vissza, a mennyire a mátrix az Xd nyúlványt vissza nem tartóztatja, s így a betűminta nyílásszélessége, illetve az öntendő betű vastagságát a mátrix megállapítja.