9867. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő- és szedőgép

- 2 -A mátrixok D 3. ábra. Mindegyik E kar egy-egy matrix-karikát hord, a melynek alakja a 9., 10., 11., 12. ábrákban látható. Ezen matrixkarikák a karnak megfelelő félkör alakú kivájásába illenek 7. ábra, s onnan kiemelhetők és visszahelyezhetek. Mindegyik matrixkarikán három anyakép van, mint az 9., 12. ábrából kitűnik (kisbetű, nagy betű és egy jel) és a szerint hogy melyik anyakép fordíttatik a három közül a betűöntő forma fejéhez, a szerint, Öntődik a matrixkarikának egyik vagy másik képe a betüpálezikára. Készben a matrixkarikák kiemelésére, részben fordítására és ugyancsak az öntésformához való hozzászorítása szolgál a karika közepén levő négyszögletes lyuk Da 9. ábra. Az egyes mátrixok mellett levő lyukak Dc a betűvastagság beállítására fognak szolgálni, mint az később előadódik. A matrixszán 2., 3.. 4. ábra E F. Azon keret, melyben a matrixkarikákat tartó karok lógnak 5. ábra, egészben egy állandó vízszintes mozgást végez ide-oda, A keret ezen mozgására egy F szán szolgál, mely szánnak a járata az 5. és 6. ábrában Fa-nál látszik, a mozgó szán darab pedig a 6. ábrában F. Ezen szánhoz van erősítve a keret két oldalfala 5., fi. ábra Ec. Ec és ezen oldalfalakban a karokat tartó tengely Eb. melyen a 31 kar lóg és bennök a matrixkarikák. Ezek tehát mind a szánnal együtt ide-oda mozognak. Az 5. ábrában a szán egyik legszélső helyzetében van ábrázolva, a gép középvonalától ugyanannyira mozog a másik irányban is. A matrixszán mozgása (3. ábra G). A mozgást a főtengely forgása adja meg. A 13. ábrában látható egy belül fogazott abroncs g, mely szilárdan van a gép állványára megerősítve. Ezen abroncs körének középpontján nyúlik be a gép főtengelye N. Itt a főtengelyhez a Ga derérszögűen álló kar van erősítve, melynek külső vépontja Gr tehát körmozgást végez. Ezen külső végpont azonban központja, tengelye a Gil fogaskeréknek, a mely a G fogazott abroncsba fogódzik. Ez a fogaskerék, egyrészt az által, hogy a tengelye körmozgást végez a gép főtengelye körűi, másrészt hogy az abroncsba fogódzik. körforgást végez saját központja körül is. Ha pedig, mint itt, a fogaskerék sugara az abroncs sugarának felével egyenlő, úgy ama kettős körmozgásban a fogaskerék Gb pontja egy egyenes vonalba fut Ezen ponthoz van erősítve az F szán 6. ábra és így az vízszintes irányban Gft-től Ge-ig és vissza mozog. A mátrixok kiemelése (3. ábra C D E). A szánnal tehát a matrixkarikákat tartó karok és így a karikák, a mátrixok is együtt mozognak, vízszintes irányban. Ebben a mozgásban a mátrixok, ha az Eli rugós horog által fi. ábra be vannak kapcsolva. M-nál nem találnak semmi akadályra. Ha azonban a rugós horogra Ej-nél gyakorolt nyomás folytán valamelyik kar a pontozott helyzetbe ugrik elő (6. ábra), akkor a karban levő matrixkarika lapjával neki csapódik egy útjában álló falnak Ca (14. 15.. Ifi. ábra, melyből egy négyszögletes Cb szög emelkedik ki. Erre a szögre csúszik rá a matrixkarikának Da négyszögletes lyuka. Miután a matrixkarika kiemelhető a karból, a karika a szögön rajta marad és a kar a szögön túl már karika nélkül végzi az útját, mivel a Ca ütköző fal alakja olyan, hogy a kar maga, a mátrix nélkül mindig szabadon végezheti a mozgást ide-oda. A kar, a szán mozgásával visszajövet visszakerül a matrixkarikához, melyet a szögről újra le kell emelni, ismét magába fölvenni és visszaállani a karikával együtt a rendes sorjába a többi közé, hogy ismét más kar működése, és matrixkarikának a játéka következhessél A karika kiemelése a karból akként történik, hogy a karnak ama félkör alakú kivágása, melybe a karika beleillik (7. ábra), alól és fölül egy-egy csappal van ellátva Ei Ef, mely a karikának Db Df bevájásába ereszkedik (9. ábra). Az alsó bevájás egyszerűen egy biztosító rés, Dh fala ütközőt képez a karnak (7. ábra) Ef-wé\ a matrixkarikába