9853. lajstromszámú szabadalom • Nyíllöveg

Megjelent 18í)7. évi november lió 22-én. MAGY. ff% KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI HAS 9853. szá,m. XIX/c. OSZTÁLY. Nyíllöveg. MENYHÉRT VILMOS SZÁLLODA-IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius 1-je. Jelen találmány tárgyát oly löveg képezi, a mely az által van jellemezve, hogy a löveget egyenes vagy csavarszerű szárnyakkal látjuk el. melyek közül az egyenes szárnyakkal bíró löveg nyílszerű alakjánál fogva, a csavaros szárnyú pedig az által, hogy a lövegnek a vont csövű fegyvereknél a csavarszerií huzalok által előidézett rotácziót kölcsönzi, lehetővé teszi, hogy ily lövegekkel sima csövű fegyverekből ilyen fegyverekkel eddig el nem ért távolságra kellő preczizitással lehet lőni. A mellékelt rajzon ezen nyíllöveg van föltüntetve, a hol is 1. ábra a lövegnek egyenes szárnyakkal ellátott alakját hosszmetszetben tünteti föl. a szárnyak nézetben lévén ábrázolva. 2. ábra az 1. ábrának x—x vonala szerinti keresztmetszetét, 3. ábra a nyíllövegnek csavarszárnyakkal bíró kiviteli alakját hosszmetszetben — a szárnyakkal szintén nézetben — tünteti föl. 4. ábra metszet a 3. ábrának y—y ^jiiala szerint. 5. és 6. ábrák az egyenes és csavarszerű szárnyakkal bíró nyíllövegnek e: Vhnás kiviteli alakját mutatják, végül 7. ábra a csavaros szárnyú nyíllöveg szárnylapjait perspektivikus nézetben jrázolja. A nyíl löveg áll az

a golyóból, mely a b nyílszárnyhoz van erősítve. 1. és 5., illetőleg 3. és 6. ábrák ezen megerősítési módot kétféle kiviteli alakban, t. i. d nyitott, illetőleg f zárt horgonyok alkalmazásával tüntetik föl. A nyílszárnyat, a mely tetszőleges számú, fölül s-nél, alul pedig ju-nél kimetszett fémlemezből áll, a ráerősített golyóval együtt a c hüvely veszi körül, a melynek fenekén van ismert módon a lőpor meggyújtására szolgáló a gyutacs elrendezve. A lőpor a löveg egész belsejét kitölti, és a bordákon alkalmazott lyukak arra szolgálnak, hogy a robbanás gázai azokon keresztül közlekedvén, a nyomás egyenletesen oszoljék el a löveg belsejében és a golyó központos nyomással lökessék a csőből kifelé. Ugyanezen czélra szolgál az egyenes szárnyú nyíllövegnél a szárnyak fölső részén alkalmazott kimetszés is oly módon, hogy az így a golyó és a vezetékszárnyak közt előálló üres térben a gázok összpontosulván, a golyóra ható központos nyomás kifejlődését még nagyobb mértékben lehetővé teszik. A leírt szárnyak hatása abban áll, hogy a löveg a szárnyak hatása folytán meghosszabbított lőtávolon belül a lővonal kezdő pontjának érintőjéhez közelebb marad, mint