9840. lajstromszámú szabadalom • Egyenlő hosszúságú szövetdarabok önműködő levágására és egymásra fektetésére való gép

- 2 — A gép következőleg működik: A G szövet végét (a rajzban föltüntetett gépen egyszerre két szövet munkálható meg) a (j szorító hengerek közé vezetjük és addig húzzuk előre, míg a szövetek végei az f f1 kések metsző éleihez érnek. Most az n ütközőt az m ütközőtől oly távolságra állítjuk be, a mily bosszú dara­bokat vágni akarunk, ezután az a szalagot kézzel vagy géppel az l nyíl értelmében mozgatjuk. Tegyük föl, hogy az a szalagra erősített K K bakok és az azokban ágya­zott kx tengely a k bütykökkel még nin­csenek az 1. ábrában íöltüntetett helyzet­ben, hanem például a b b hengerek között. Ha most az a szalag és ezzel együtt a k bütykök az l nyíl értelmében mozognak, akkor utóbbiak a G szövet alatt csúsznak, míg az 1. és 4. ábrában föltüntetett hely­zetbe jutnak, a midőn a G szövetek végei a k bütykök végeihez érnek és az m1 ütköző bütykök az m ütközőt érinti. Ha most az a szalag még egy kissé tovább halad, akkor a G szövetek végei a k bütykök belső fölületén lecsúsznak és az a szalagra fekszenek; a k bütykök k1 ten­gelye az ínynek m-be való ütközése által annyira elforgattatott, hogy a kl rúgó a k* rögzítő bütyök élére fekszik (5. ábra). Az a szalagnak továbbhaladásánál a kl rugó a /.•3 rögzítő bütyköt leszólítja és ez által a k bütyköket a G szövetek végére ny-omja (6. ábra), melyek ez által az a szalagra vannak erősítve és utóbbinak mozgását addig követik, míg a k1 tengelyre erősített n1 ütköző-bütyök az n ütközőbe ütközik és e fölött elcsúszva, a k bütyköket ismét az 1. ábrában jelzett helyzetbe hozza, melyben az által rögzíttetnek, hogy a k4 rúgó a Ic3 rögzítő bütyök lapos végére fekszik. Ezen esetben a k bütykök a G szövetet eleresz­tették, úgy hogy az a g szorító hengerek által tartva, megáll, míg az a szalag tovább mozog. Ha az a szalag a1 kivágása a G szövet alá kerül, akkor az a kivágáson át a D asztalra, vagy ha már H szövetdara­bok vannak az asztalon, akkor ezekre esik. Ha az a szalag kivágásának a2 széle a G szövet szabad végén áthaladt, akkor az egész G szövet a levágott H szövetdara­bokon nyugszik és ekkor a metsző olló f1 fölső kését a 2 nyíl értelmében (2. ábra) forgatjuk, úgy hogy a G szövetdarabot levágja, mely a H szövetdarabokra esik. Az a szalagnak továbbforgásánál a k bütykök újból a G szövet alatt csúsznak, annak végét ismét megfogják és a fönt leírt eljárás ismétlődik. Miután az összes H szövetdarabok az f f1 olló metszősíkjában és az n ütköző állása szerint tetszés szerinti, de egyenlő távol­ságban vágattak le, minden szövetdarab egyenlő hosszú lesz. A munka kezdeténél a D asztallapot köz­vetlenül az a szalag alá állítjuk, azután a levágott szövetdarabok magassága szerint a d6 emeltyű segélyével fokozatosan le­ereszthetjük. SZABADALMI IGÉNY. Egyenlő hosszúságú szövetdarabok levágá­sára és egymásra fektetésére való gép, jellemezve a b b hengerek körül futó, hosszának egy részén a szalag két ol­dalán fönmaradó keskeny szalagokig kivágott a végnélküli szalag által, melyre egy ezen szalag mozgási irányára merő­legesen ágyazott, k bütyköket tartó, kl tengely van elrendezve, mely két reá ékelt m1 nl ütköző bütyök által, a C asztalra erősített m szilárd és n beállít­ható ütközőkbe ütközve, az a szalag mozgásánál fölváltva a leszorító és az eleresztő helyzetbe forgattatik, a midőn a k4 rúgó a k1 tengelyt ezen helyzetei­ben rögzíti, kapcsolatban az asztal egyik végére elrendezett, egy szilárd és egy mozgó pengével biró f /1 ollóval és egy az a szalag oda és vissza mozgó ágai között magasságában beállítható D asz­tallal. (1 rajzlap melléklettel.) f'ailas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents