9806. lajstromszámú szabadalom • Vasalógép több egymás fölött elrendezett szilárdan álló vasalótesttel
Megjelent 181)7. évi november hó 19-én. SZABADALMI MAGY. flgfe KIH. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9806. szám, XIV/©- OSZTÁLY. Vasalógép több egymás fölött elrendezett szilárdan álló vasalótesttel. HENRICI WILLIAM ÁGOST ED WIN GYÁROS CHELSEÁBAN (É. A. E. Á). A szabadalom bejelentésének napja 1897 április hó 14-ike. Jelen .találmány tárgya egy szilárd és egyszerű szerkezettel bíró vasalógép, mely nagy vasalófölűletekkel bír és vasaláshoz szükségelt meleget lehetőleg kihasználja. Az eddigi szilárdan álló vasalótestekkel ellátott vasalógépeknél a vasalótesteket csak egyetlen egy vasalófölűlettel látták el, melyen a vasalandó anyagot szíjak és vezetőkorongok segélyével végigvezették. Ezen -vasalógépeknél azonban a nem használt oldalakon sok meleg veszendőbe ment. A találmánybeli elrendezésnél a vezetőszíjat ós ezzel együtt a vasalandó anyagot több egymás mellett és egymás fölött elrendezett lapos vasalótesten vezetjük körűi melyek mindkét oldalon és egyik végükön vasalófölűlettel bírnak. A mellékelt rajzban az 1. ábra a találmány függélyes metszetét, 2. ábra a gép egy részének fölülnézetét a vezetőszij elhagyásával, 3. ábra egy más kiviteli alak sematikus vázlatát ábrázolja. A a gép állványa B1 B2 a testek, C a vezetőszíj, mely a vasalandó anyagot vezeti, D a bevezető korong, melyen keresztül az anyagot a gépbe vezetjük. E a leadó korong, F H és J korongok a szíj megfeszítésére, G és K korongok annak vezetésére, 1 fogazat pedig H feszítőkorongnak különböző helyzetben való rögzítésére szolgálnak. Az 1. és 3. ábrában föltűntetett elrendezésnél B1 B2 Bs Bl vasalótesteket szorosan egymás fölött víszintesen rendezzük el. Ezen vasalótestek mindegyike mindkét oldalán vasalófölűlettel bír, és jobb végükön egy függélyesen elrendefett B6 vasalótest van alkalmazva, mely mindkét oldalán vasalófölűlettel bír, melyek közül a belsők vízszintes fi1 B2 B» Bl vasalófölűletekkel oly módon vannak összekötve, hogy vasalófölűletük együttvéve egy hosszú, folytonos kígyózó vasalófölűletet képeznek. Minden vízszintes vasalótest egy alsó a, és egy fölső b azonkívül egy végén c convex vasalófölűlettel van ellátva, ügy, hogy a vasalótest majdnem egész fölűlete vasalófölűletet képez, s minthogy ezen fölűleteket a vasalandó anyag beborítja, a melegségből sugárzás útján csak igen csekély mennyiség vész kárba. A vasalótestek fölűleteibe d keresztbarázdákat rendezünk el, hogy a netalán összegyűlő nedvességet a vasalófölületről elvezethessük. Ezen barázdák éleit letompítjuk, hogy a vasalandó anyag az áthaladásánál meg ne akadjon.
