9788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép golyók pontos gömbalakjának megvizsgálására
JMe&jeleul J8i)7. évi november lió 13-án. MAGY. ||| KIIL SZABADALMI J||||? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9788. szám. VII/a. OSZTÁLY. Eljárás és gép golyók pontos gömbalakjának megvizsgálására. MELTZER HENRIK GYÁRIGAZGATÓ RATIBORRAN (POROSZ-SZILÉZIA). A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 21-ike. Elsőbbsége 1896 nov. 13-átóI kezdődik. Az aczélgolyók gyártásánál nagy azon golyók száma, a melyek nem teljesen pontos gömbfölületűek. Szokássá vált, hogy a csekély eltéréseket figyelmen kívül hagyjuk és a golyók alkalmazásának számos esetében tényleg 001 mm.-nyi eltérés kevéssé zavaró. A valamely golyó átmérőjében előforduló nagyobb különbözetek azonban okvetlenül tekintetbe veendők, ámbár igen nehéz az ily hibás golyókat biztossággal kiválogatni, a minek oka az, hogy nem pontos gömbalakú golyónak is lehet számos egyenlő átmérője, úgy hogy a mérést vajmi gyakran kell ismételnünk, ha a hibát meg akarjuk találni. A golyóknak ezen szempontból való megvizsgálását eddig igen sok időt rabló körülményes módon végeztük, még pedig akként, hogy a golyókat egy deszkácskára fektettük, a fény irányában tartottuk és a golyóknak fénybesugározta föltiletét szemléltük. A deszkácskának ismételt rázása által a golyók a legkülönbözőbb helyzeteket foglalják el, úgyhogy azoknak mindig más-más fölületi részére vetődik a fény. Bizonyos tehát, hogy a vizsgálatnak ezen módjához kitűnő szem kell. ha már csekély különbségeket is föl akarunk ismerni és hogy az ily tömeges megvizsgálásnak különböző személyek által való végzésénél a legkülönfélébb eredmények fognak eléretni. Ezen nehézségeket és pontatlanságokat teljesen elkerülhetjük, ha a golyók pontos gömbalakjának megvizsgálására a jelen találmány tárgyát képező eljárást alkalmazzuk, mely eljárás például a következőkben leírandó gép segélyével könnyen foganatosítható. Az eljárás azon elven alapszik, hogy ha egy abszolút gömbalakú golyót ugyanazon viszonyok között teljesen sima, rézsútos felületre fektetünk, az mindig ugyanazon úton gördül lefelé. Ennek megfelelően tehát a golyókat sima, rézsútos fölületekre vezetjük és ismételten azon végiggördűltetjük. Minden teljesen gömbalakú golyó ekkor a valamely bevezető szerkezet által neki kölcsönzött irányt mindig be fogja tartani és a gördülési foliilet alsó végén elrendezett gyüjtőszekrénybe fog jutni, míg a nem teljesen gömbalakú golyó az első, második stb. végiggördülés közben irányától eltér és a meglehetős keskeny gördítő sínekről oldalt lehull. A golyóknak a rézsútos fölületeken való ismételt lefuttatása által körülbelül bizonyosan elérjük azt, hogy mindig más-más fölületi rész fog ezen föliileten végigfutni, úgy hogy ez által a gyakorlat számára elég megbízható eredményt érünk el.
