9741. lajstromszámú szabadalom • Lengő gépek vagy géprészek ágyazása

Megjelent 181)'}'. évi november hó lO-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9741. szára. X/i. OSZTÁLY. Lengő gépek vagy géprészek ágyazása. SCHRAMM LAJOS GYULA FŐMOLNÁR NEUSTADTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 május hő 17-ike. Jelen találmány tárgya gépek illetőleg géprészek ágyazására vonatkozik, melyeknek bizonyos czél elérése végett lengő, pl. köralakú mozgást kell végezniök. Ilyen gépeket leginkább a malomiparban lehet föltalálni. Mellékelt rajz a találmány tárgyát tünteti föl, és pedig: 1. ábra egy síkszita ágyazása hosszmetszetben, 2. ábra a csapágy fölűlnézete nagy méretben rajzolva, 3. és 4. ábrák részleteket tüntetnek föl. A síkszita — mint az az 1. ábrából kitűnik — egy T tartón van elrendezve. Ezen tartó nyugszik a tulajdonképpeni csapágyban, melynél mindkét oldalon R az alsó és S a fölső csapágy lemezt tünteti föl. A két lemez az a csavarszögek segítségével van egymással szilárd kapcsolatban. Mindkét csapágy-lemez belső fölűlete félkör keresztmetszetű kőralakú e hornyokkal van ellátva, (2. ábra pontozva) melyeket vagy esztergálás, vagy más művelet segítségével állítunk elő. Az alsó R csapágy-lemez köralakú e hornyainak korrespondálniok kell a fölső S lemez hornyaival, miután mindkettő egy u aezélgolyó vezetékeül szolgál. A T tartó végének fölső és alsó lapja szintén félkör keresztmetszetű, köralakú o hornyokkal van ellátva, (2. ábra pontozva) melyek újból az a csapágylemezek hornyaival korrespondálnak. A T tartó két végével egy u aczélgolyóra fekszik föl, míg ezen tartó fölső lapjának két vége szintén aczélgolyókat hord, melyek a fölső S lap hornyaiba vezettetnek. A 2. ábra a két A B és C D metszetet egymás fölött fölúinézetben ábrázolja és pedig nagyobb léptékben. E F H G egy A B metszetet ábrázol az 1. ábrában föltűntetett R alsó csapágylemezen keresztül, és egyszersmind az aczélgolyók e pályáját tünteti föl. K L N M az aczélgolyók o pályáját fölűlnézetben tünteti fo] a C D vonalon át metszve és T tartó (1. ábra) fölül nézve. Ezen két pálya között fut — mint azt fönt is említettük — az u aezélgolyó. Ebből az egész elrendezésből az következik, hogy a síkszitának — működésbe hozva — az aczélgolyókkal együtt a hornyok által kiszabott utat kell követnie, más szavakkal, a síkszitának körben forgó mozgást kell végeznie, mert az u golyó a hornyok által megjelölt utat követi. A síkszitának minden pontja pl. az x pont (2. ábra) a nagyobb