9665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömlős abroncsoknak formáló korongon vagy dobon való előállítására

Ezt a tömlőt most már úgy fordítjuk, hogy az j a része, mely később a futó fölületet fogja képezni, a korongra feküdjék. A tömlő szabadon fekvő fölületére most már szövetet tekerünk, úgy hogy a tömlő a korongra szorul, az így beburkolt tömlőt pedig a korongon vulkánozzuk. Ha a tömlőt a dobról levesszük, a tömlőben egy szelepet helyezünk el. Ekkor a tömlőt közvetlenül abroncs gyanánt vagy az abroncs belső légtömlője gyanánt használható. Lehet az abroncsot egy vagy két helyen fölhasítani és az abroncsba egy légtömlőt húzni, melyen azután a szelepet helyezzük el. Ekkor a nyílásokat varrás által vagy más alkalmas módon egyesítjük. Ez az eljárás rendkívül egyszerű, az abroncs pedig egy negyed vagy ötöd rész annyi idő alatt állítható elő, a mennyi eddig a gyártáshoz szükséges volt, azonkívül még a drága formákat is megtakarítjuk. Sima fölületű dob helyett olyan is használható, melynek palástjába egy horony van vájva. Ez a horony oly módon profilálható, hogy abban a tömlőt el lehessen helyezni. Alkalmas mélyedésekkel látható el, ha az abroncs futófölületét nem akarjuk simára készíteni, hanem ha azon kiemelkedéseket akarunk létesíteni. Eme horony alkalmazása által meggátoljuk, hogy az abroncson oldal élek keletkezzenek, mi könnyen megtörténik, ha a tömlő tekercselésénél nem jártunk elég óvatosan el. Ha a hornyolt korongot használjuk, a tömlő élei a görbe vonallal határolt, kissé alámetszett f oldalcsatornákba fogódzanak és a vulkánozásnál ezek alakját veszik föl. Lehet továbbá úgy is eljárni, hogy a tömlőt kinyúlt állapotban egyenes magon készítjük, melynek hossza a tömlő kerületével egyenlő, és azután egyesítjük a tömlő két végét, úgy hogy abroncs alakú tömlő keletkezzék. Lehet továbbá ép oly módon, mint azt leírtuk, a munkát sima asztalon végezni, a tömlő két végét pedig a formáló korongon egyesíteni. Úgy az egyik, mint a másik esetben az összenyomott tömlőt a dobon szövettel lekötve vulkánozzuk. Ha a tömlőt belül is gummi réteggel akarjuk bevonni, akkor az 1. ábrán látható szövetréteg belső fölületét is gumizzuk, vagy pedig a belső fölületére még mielőtt a szövetet összetekernők, gummicsíkot ragasztunk. Ekkor a belső fölületet a munka megkezdése előtt zsírkőporral jól be kell vonni, hogy így a fölületek összeragadását meggátolhassuk. Ezt a belső guinmiréteget előzetesen az ismert módon pld. tömlőkészítő gépen tömlő alakra is lehet hozni, és ezt a nem vulkánozott tömlőt a leírt módon húzzuk a belső gummiburkolatra. A 10. ós 11. ábra ily abroncs előállításának két módozatát mutatja. A 10. ábrán a végtelen gyűrű alakú belül fekvő g tömlőt, melynek belsejét zsírkőporral jól behintettük, az A dobra fektetjük, azután pedig az első szövet réteget pontosan oly módon, mint azt a 3—6. ábrán a b rétegre leírtuk, a g tömlőre tekercseljük. Ezután a második és esetleg a többi szövetréteget tekerjük föl, végül pedig a külső gummipalástot. Lehet azonban, mint az a 11. ábrán látható, először a szövetréteget az A dobon elhelyezni, és azután a végtelen g gummitömlőt. Ekkor a g tömlőre az a szövetréteget ép úgy tekerjük föl, mint az a 2. ábrán látható. Az eljárás különben változatlan marad. A vulkánozás által egy végtelen tömlőt nyerünk, melynek kívül és belül egyegy gummi rétege van. Külön légtömlő behúzása tehát fölösleges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gyűrűalakú tömlő abroncsnak előállítására, jellemezve az által, hogy egy formáló dobon vagy korongon a belső vagy szükség esetén mindkét oldalán gumizott vagy gummival bevont szövetet szélein összeragasztva egy lapos tömlővé alakítjuk, szükség esetén még egy vagy több szövetréteggel burkoljuk, azután pedig a gummi réteggel burkoljuk, végül az egészet szövettel beburkolva a dobon vulkánozzuk. 2. Módosítása az 1. alatt védett eljárásnak, az által jellemezve, hogy a szövetet a gummiréteggel kinyújtott állapotban ala-