9621. lajstromszámú szabadalom • Áramvezető rendszer villamos vasútak részére

taktrúgók segítségével egyúttal bekapcsol­tatik a dynamógéppel kapcsolatos kontaktus (7«, 7b ábra) úgy, hogy a k kontaktus csiga rögtön mozgásba jő és az áramelvezető sodrony játszva csúszhat el fölötte. Mihelyt mellette az s1 sín elhalad, fölemelkedik a megfelelő magasságra a h hüvelyben levő f rúgó hatása alatt a c henger, úgy hogy a szigetelő lemezzel ellátott d födő súlyánál fogva önműködőlég záródik és megóvja a kontaktus csigát nedvesség és más káros behatásoktól. Az 1., 3. és 5a ábrákban jelzett akkumu­látoroknak egyrészt az a czélja. hogy az egész vasútvonal hosszában bizonyos meny­nyiségű áramot összegyüjtsenek, mivel az áramforrások igen nagy távolokban vannak egymástól, minek következtében nagy fe_ szültség különbségek lépnek föl, más részről pedig gyöngébb, de hosszabban tartó erő­kifejtés pl. vízerő igénybevételével hosszabb távolokban is az áramnak többszörös és az egész úton egyenletes összegyűjtését esz­közöljük és így kiegyenlítődnek az időnkint ingadozó igénybevétel között föllépő kü­lönbségek. Ezen akkumulatorokat vagy-minden veze­tékoszlophoz vagy pedig nagyobb kivitelben és nagyobb távolokban a fővezetékekhez lehet kapcsolni (3. és ba ábra). Ezen rendszer kiváló egyszerűségénél fogva azon becses tulajdonsággal bír, hogy az egész áramvezeték igen csekély költségek­kel izolálható, a mennyiben a főáramveze­téket valamint esetleg a keresztvezetékeket és vezetékoszlopokat az ólomköpennyel tör­ténő szokásos szigetelésen kívül, még száraz vagy nagymennyiségű hígított levegőből al­kotott burokkal is lehet elszigetelni. A vezetékeket ezen czélból nem rakjuk le közvetlenül a földbe, hanem egy rosz villám és hővezetőanyagból készült csőbe (8. ábra) pl. egy parafinnal itatott faszekrénybe, mely belül és kívül faczementréteggel van be­vonva, vagy pedig egy gypszdeszkákból készült burkolatba, mely belül és kívül szin­tén faczementszerű burkolattal van ellátva. Ezen utóbbi esetben a vezeték burkolatának alsó része teknőalakú és beton vagy agyag stb.-ből készül, födele pedig a fönnt említett anyagok valamelyikéből. A cső két részből áll, az alsó c részből és a d födőből. Az alsó részben körülbelül 5 m. távolban inprágnált e léczek vannak elhelyezve, melyekre az f kábelt rakjuk le, úgy hogy a cső belsejének középvonalába essék, és hogy a léczre fölfekvő igen kis fölületén kívül levegőréteggel legyen körül­véve és érintkezésben. A levegőburkolat fűtő- és szárítókészűlé­keknek megfelelő nagyobb távolokban (állo­másokon) való helyes elrendezése által min­dig szárazon tartható és ez által csekély költséggel bármily feszültség esetében is a legjobb elszigetelést eszközölhetjük. A külső nedvességnek a vezetékcsőtől való távoltartására körülvesszük ezen utób­bit likacsos tégladarabokkal. A vezetékoszlopokat védő készüléket oly módon is lehet tökéletesíteni, hogy a hen­gernek leszorítása ésTölfelé mozgatása által az egynemű kapcsolórészeken át, a mint azok a dynamo kontaktus zárlatának elő­dézése czéljából a kontaktus csigában vannak elrendezve, azaz, az oldalt levő kontaktus­fölület és csiga által a főáramot a görfölület (kontaktus csiga) táplálására szintén zárja és megszakítja. A fönnt leírt szigetelőcsövek és ezen védő elrendezés tökéletes elszigetelést tesz lehetővé az áramforrástól kezdve az áram­továbbítóig, mely utóbbinak elszigetelése is csak az áramátadás pillanatára szűnik meg. Végre még megjegyezzük, hogy ezen a vasúti üzemnek minden időjárásban ponto­san és jól megfelelő áramvezető rendszernek egyik legnagyobb előnye, hogy minden kü­lönös konstrukczió nélkül az útvonal gör­bületekben és emelkedésben haladhat, ki­térők, váltók, hidak a legnagyobb könnyű­séggel alkalmazhatók; szintúgy nagy vágány­hálózatot lehet a teher és tolatási pálya­udvarokon létesíteni, a nélkül, hogy ezek­nek árammal való ellátása kevésbbé kénytslr mes és olcsó volna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasútaknái az áramátvitelre szolgálóáram­elvezetősínek (kontaktussínek, csúszó ká-

Next

/
Thumbnails
Contents