9621. lajstromszámú szabadalom • Áramvezető rendszer villamos vasútak részére
taktrúgók segítségével egyúttal bekapcsoltatik a dynamógéppel kapcsolatos kontaktus (7«, 7b ábra) úgy, hogy a k kontaktus csiga rögtön mozgásba jő és az áramelvezető sodrony játszva csúszhat el fölötte. Mihelyt mellette az s1 sín elhalad, fölemelkedik a megfelelő magasságra a h hüvelyben levő f rúgó hatása alatt a c henger, úgy hogy a szigetelő lemezzel ellátott d födő súlyánál fogva önműködőlég záródik és megóvja a kontaktus csigát nedvesség és más káros behatásoktól. Az 1., 3. és 5a ábrákban jelzett akkumulátoroknak egyrészt az a czélja. hogy az egész vasútvonal hosszában bizonyos menynyiségű áramot összegyüjtsenek, mivel az áramforrások igen nagy távolokban vannak egymástól, minek következtében nagy fe_ szültség különbségek lépnek föl, más részről pedig gyöngébb, de hosszabban tartó erőkifejtés pl. vízerő igénybevételével hosszabb távolokban is az áramnak többszörös és az egész úton egyenletes összegyűjtését eszközöljük és így kiegyenlítődnek az időnkint ingadozó igénybevétel között föllépő különbségek. Ezen akkumulatorokat vagy-minden vezetékoszlophoz vagy pedig nagyobb kivitelben és nagyobb távolokban a fővezetékekhez lehet kapcsolni (3. és ba ábra). Ezen rendszer kiváló egyszerűségénél fogva azon becses tulajdonsággal bír, hogy az egész áramvezeték igen csekély költségekkel izolálható, a mennyiben a főáramvezetéket valamint esetleg a keresztvezetékeket és vezetékoszlopokat az ólomköpennyel történő szokásos szigetelésen kívül, még száraz vagy nagymennyiségű hígított levegőből alkotott burokkal is lehet elszigetelni. A vezetékeket ezen czélból nem rakjuk le közvetlenül a földbe, hanem egy rosz villám és hővezetőanyagból készült csőbe (8. ábra) pl. egy parafinnal itatott faszekrénybe, mely belül és kívül faczementréteggel van bevonva, vagy pedig egy gypszdeszkákból készült burkolatba, mely belül és kívül szintén faczementszerű burkolattal van ellátva. Ezen utóbbi esetben a vezeték burkolatának alsó része teknőalakú és beton vagy agyag stb.-ből készül, födele pedig a fönnt említett anyagok valamelyikéből. A cső két részből áll, az alsó c részből és a d födőből. Az alsó részben körülbelül 5 m. távolban inprágnált e léczek vannak elhelyezve, melyekre az f kábelt rakjuk le, úgy hogy a cső belsejének középvonalába essék, és hogy a léczre fölfekvő igen kis fölületén kívül levegőréteggel legyen körülvéve és érintkezésben. A levegőburkolat fűtő- és szárítókészűlékeknek megfelelő nagyobb távolokban (állomásokon) való helyes elrendezése által mindig szárazon tartható és ez által csekély költséggel bármily feszültség esetében is a legjobb elszigetelést eszközölhetjük. A külső nedvességnek a vezetékcsőtől való távoltartására körülvesszük ezen utóbbit likacsos tégladarabokkal. A vezetékoszlopokat védő készüléket oly módon is lehet tökéletesíteni, hogy a hengernek leszorítása ésTölfelé mozgatása által az egynemű kapcsolórészeken át, a mint azok a dynamo kontaktus zárlatának elődézése czéljából a kontaktus csigában vannak elrendezve, azaz, az oldalt levő kontaktusfölület és csiga által a főáramot a görfölület (kontaktus csiga) táplálására szintén zárja és megszakítja. A fönnt leírt szigetelőcsövek és ezen védő elrendezés tökéletes elszigetelést tesz lehetővé az áramforrástól kezdve az áramtovábbítóig, mely utóbbinak elszigetelése is csak az áramátadás pillanatára szűnik meg. Végre még megjegyezzük, hogy ezen a vasúti üzemnek minden időjárásban pontosan és jól megfelelő áramvezető rendszernek egyik legnagyobb előnye, hogy minden különös konstrukczió nélkül az útvonal görbületekben és emelkedésben haladhat, kitérők, váltók, hidak a legnagyobb könnyűséggel alkalmazhatók; szintúgy nagy vágányhálózatot lehet a teher és tolatási pályaudvarokon létesíteni, a nélkül, hogy ezeknek árammal való ellátása kevésbbé kénytslr mes és olcsó volna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasútaknái az áramátvitelre szolgálóáramelvezetősínek (kontaktussínek, csúszó ká-