9603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ürülékeknek és házi szemétnek ammoniákra való földolgozására
•i — A művelet ezután a következő módon folytatható: Az 52 ajtót zárjuk, és a kemenczét vagy szénhydrogén, vagy széntüzelés segélyével aláfűtjük. A 2 garatot megtöltjük, a 10 szíjdob segélyével a szál lító készüléket mozgásnak indítjuk, ez a mozgás a 4 forgó tolattyúk mozgását létesíti, még pedig a 3. és 4. ábrán leírt szerkezet segélyével, tehát a hulladékok az 1 lepárló kamarába jutnak és a szállító 19 lemezeire esnek. A mozgó szállító az anyagot balról jobb felé viszi (1. ábra), míg a 24 forgó tolattyúkra nem esik, melyet az 5. és 6. ábrán látható szerkezet ugyancsak forgásnak indít. A forgó tolattyúkon az anyag az 56 válaszfalra esik, # a tolattyúk hűtését pedig megkezdjük. Abban a mértékben, melyben az anyag szárad és elszenesedik, összehúzódik és az 56 fal nyílásain áthull, vagy pedig valamely meg nem rajzolt szerkezet segélyével, melyeket kívülről indítunk működésnek, a rostélyra tolatik. Ha a készülékben kellő mennyiségű anyag van, akkor már ez az anyag maga is elégséges a készülék fűtésére, tehát a szénhydrogén befúvatását megszüntetjük, vagy pedig igen kis mértékben folytatjuk tovább. Hogy az égést siettessük, a 47 rostélyra meleg levegőt fúvatunk, úgy, mint azt leírtuk. Az égéstermények az 53 csatornán szállnak el, és miután az 54 54 regenerátor kamarákon áthaladtak, az 55 füstcsövön át az 1 kamarába jutnak, a hol a fölhalmozott anyagot kiszárítják és lepárolják, a keletkezett terményeket az 58 kürtőn szívatjuk ki, még pedig egy alkalmas ventillátor segélyével. A száraz lepárlás és elégetés művelete egyidejűleg és folytonosan megy végbe. A szállítás sebességét úgy szabjuk meg, hogy az elégetés kellő módon végbe mehessen. Mint azt már említettük, a lepárló kamara hőfoka 500—600, az elégető kamaráé pedig 1000—1500°. Ha egy 50 kocsi hamúval megtelt, az üzemet megszakítjuk, ép úgy kikapcsoljuk a ventillátort is, mely a gázokat a mosókésziilékbe viszi. Ekkor az ajtót nyitjuk, a telt kocsit üressel helyettesítjük, az ajtót elzárjuk és a fúvót és a készüléket ismét működésnek indítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hulladékoknak ammóniákra való földolgozására, az által jellemezve, hogy azokat először száraz lepárlásnak vetjük alá, a maradékot pedig elégetjük, mely műveletek közül a lepárlást alacsonyabb hőfoknál, a levegő kizárásával az elégetésnél fejlődött hő egy részének fölhasználásával végezzük, úgy hogy a bevezetett anyagot fokozatosan melegítjük. 2. Eljárás hulladékoknak ammóniákra való földolgozására, az által jellemezve, hogy a hulladékokat száraz lepárlásnak vetjük alá, a maradékot pedig elégetjük, az ez alatt fejlődő meleg gázokat pedig a lepárlandó hulladékokkal hozzuk érintkezésbe, melyek a levegő hatása elől el vannak zárva. 3. Eljárás hulladékoknak ammóniákra való földolgozására, az által jellemezve, hogy a hulladékokat száraz lepárlásnak vetjük alá, a maradékot pedig elégetjük, és az elégetésből származó gázok hőfokát, mielőtt azok a lepárlandó anyagokkal érintkezésbe jönnének, csökkentjük. 4. Az 1—3 alatt védett eljárás kivitelére egy kemencze, jellemezve két J és 25 kamara alkalmazása által, mely közül az egyik a lepárlás, a másik az elégetés kivitelére szolgál, mely két kamara egymással oly módon van kapcsolva, hogy az 1 lepárló-kamarába vezetett és ebben egy szállító-berendezés által tovább mozgatott anyag a 24 forgótolattyúkon jut % a 25 elégető-kamarába, az ebben fejlődött füstgázok pedig az 53 54 55 kamarákon, illetve vezetéken tetemesen lehűlve az 1 lepárló-kamarába jutnak, hol az anyag száraz lepárlását, illetve előmelegítését végzik. 5. A 4 alatt védett berendezésnél az 1 lepárló-kamarában egy szállító berendezés