9593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordók és hasonlók fapalástjai előállítására
nek. Ekkor a fának azon ismeretes tulajdon- ; ságát értékesítjük, hogy a fát a rostok irányában csak igen kis mértékben lehet megnyújtani, ellenben összenyomni lehet és hogy a rostokra merőleges irányban az összenyomás nehézségbe nem ütközik. A deszkák egyesítése erős nyomás alatt melegítés közben sajtoló-formákban történik. Hogy a fa rostjait a hengerelés közben nagyobb mértékben igénybe venni ne kelljen, a deszkákat gyöngén domborítva állítjuk elő. Tehát három i i1 i2 deszkát (5. ábra) helyezünk el egymás fölött, még pedig olymódon, hogy a deszkákat először ragasztóanyaggal vonjuk be, azután egy domborított o o1 présformába helyezzük (8. ábra) úgy, hogy a külső és belső deszkák rostjai a görbületi-tengelyre merőlegesek legyenek. A deszkákat ebben a formában nagy nyomás és melegítés által egyesítjük, minek következtében egy görbített lemez keletkezik, melyben feszültségek föl nem lépnek és melynek görbületi-sugara aránylag nagy. Ily módon egy lemezt állítottunk elő, melynél: 1. a külső, a hordó vezérvonalával párhuzamosan futó rostokkal bíró lemezek között egy vagy több, a hordó tengelyével párhuzamosan futó rostokkal bíró deszka van elhelyezve, mely az előzetes hajlításnak alávetett lemeznek és a később előállított hordónak a tengely irányában is kellő szilárdságot ad, 2) mely a fának előbb említett tulajdonságai figyelembe vételével a lemez hengerelését oly módon teszi lehetővé, hogy csak a középső lemezt és a belső födő-lemezt vetjük tömörítésnek alá, míg a külső födőlemezt csak a megengedett határokon belül vesszük húzásra igénybe, a mennyiben a semleges réteget a középső deszka vagy deszkák közbeiktatásával a lemez közepétől annak széle felé toltuk el. Hogy a külső födőlemezt könnyebben lehessen megnyújtani, a lemezt némileg megnedvesítjük, még pedig oly módon, hogy rövid ideig gőzsugár hatásának tesszük ki és a lemezt oly módon hajlítjuk meg, hogy a három abc hajlítóhenger középső hengere alatt egy negyedik d hengert alkalmazunk, mely a középső hengerrel együtt a lemezre nyomást gyakorol, és így a lemez törését meggátolja. Ez a két henger a hatás nagyobbítása czéljából fűthető. Ez a kombinált eljárás azonkívül még a következő előnyökkel is bír. Tettek már számos kísérletet arra nézve, hogy az enyvvel bevont lemezeket nedves állapotban kör-keresztmetszetü dobokra hajlítsák és lemezeket ragasztó-anyaggal, esetleg szögecsekkel is egyesítsék. Enyv használata esetében a deszkákra több óráig tartó nyomást kell gyakorolni, hogy az enyv megszáradjon és lekössön, vagy pedig a föltekert palástot kellett a megfeszített állapotban tartani, míg a száradás megtörtént. Ezen időtrabló eljárás kizárja, hogy a hordókat ily módon tömegesen állítsuk elő. A leírt eljárás szerint azonban, minthogy a formálásnál a lemezek teljesen kiszáradtak, lehetővé teszi, hogy a hordókat (7. ábra) nagyságuknak megfelelően 1—3 perez alatt lehessen előállítani. További előnye a gépnek az, hogy az a b hengerek beállításával a hordónak tetszőleges átmérőt lehet adni. Lehetne a hengereket oly módon is kiképezni, mint az abrincs-hajlító gépeket, de ez a berendezés nem ad oly jó eredményeket, mintáz előbbi. A leírt eljárás és hengermű egyaránt használható hasas vagy hengeres hordók előállítására is (2. és 4. ábra.) Tehát nem szorítkozik a találmányom az előállítandó és hajlítandó hordó készítésére vagy a fűtendő hengerekre, hanem főleg annak fölismerésére, hogy a hordók tengelyére merőleges rostokkal bíró deszkákból is hengerelhetők. ha a deszkákat előbb a rostjaival keresztező második deszkával kapcsoljuk, és azután, ha a kötőanyag megszáradt, fölületes nedvesítés után hengerek között meghajlítjuk, a nélkül, hogy a hajlítás közben a rostokat magukat nagyobb mértékben igénybe vennők. Visszatérünk most a már röviden említett 9. és 10. ábrára, melyek mindegyike egy görbített lemez egy részét mutatja erősen nagyobbított méretben.
