9587. lajstromszámú szabadalom • Újítások jelzési czélokra szolgáló elektromos hullámok átvitelére alkalmazott berendezéseken és készülékeken
- 6 -A kondenzátor lényeges változás előidézése nélkül elhagyható. A helyi áramkörrel a kapcsolás kis k1 drótcsévék közvetítésével történik, mint azt már leírtuk. Az egész berendezés olyan, mint azt az első jelfogó berendezésre leírtuk. A jelfogó úgy van elhelyezve, hogy a reflektorból jövő elektromos sugárkúpot fölfogja, hasonló módon hangoljuk, mint azt előbb leírtuk az elektromos hullámhosszúságnak megfelelően, csakhogy ebben az esetben egy áttört stanuiol-lemezt használunk. Nem lényeges dolog az, hogy a jeladó | és jelvevő állomáson egy-egy reflektort alkalmazzunk, de ha ezt a berendezést nem alkalmazzuk, a távolság, melyre a jeleket átvihetjük, jóval kisebb. Ha az átvitel nagy távolságra történik, czélszerűen lehet a 12. ábrán látható jeladót használni. t t két a t1 kötéllel kapcsolt oszlop. A kötélen két szigetelt t2 í2 fémlemez függ, melyek e golyókkal vannak kapcsolva. Ezek olajban vagy más dielektrikumban lógnak. A lemezek továbbá a í3 gömbökkel vannak kapcsolva, melyek a c ruhmkorffhoz kapcsolt cl golyók közelében vannak elhelyezve. A ts golyók nem okvetlenül szükségesek, minthogy a í2 lemezek a ruhmkorff-fal szigetelt vékony drótok segélyével is kapcsolhatók. A jeladóval kapcsolatban alkalmazandó jelfogó a jeladóhoz hasonló, csakhogy az j golyók az érzékeny j csővel és a k lemezzel vannak helyettesítve, a t3 golyókat pedig a k1 fojtócsévék pótolják. Ha nagy köralakú, jól hangolt jelfogót alkalmazunk a k lemezek elmaradhatnak. Megjegyzendő, hogy különben hasonló körülmények között az a távolság, melyre a jelek átvihetők, annál nagyobb, minél nagyobbak a jeladó és jelfogó lemezei, minél magasabb helyzetben vannak a talaj fölött és bizonyos fokig, minél távolabb vannak a készülékben a lemezek egymástól. Állandó berendezéseknél czélszerű a lemezeket végeiken zárt, az oszlopokra húzott hengerekkel pótolni, melyek szigetelőkön fekszenek. Ekkor a szigetelők a nedvesség ellen védve vannak és a készülék nedves időjárásnál is jól működik. Henger helyett kúp vagy félgömb is használható, az oszlopnak pedig száraznak és kátrányozottnak kell lennie. Ha a jeleket a talajban vagy vízben adjuk, a 13. ábrán látható jeladót kell alkalmazni. Az egyik d golyót az E földdel legczélszerűbben vastag drót segélyével kapcsoljuk, a másodikat pedig egy u lemezzel vagy vezetővel, mely a v oszlopon a talajtól szigetelve van alkalmazva. A d golyók el is maradhatnak és az egyik e golyót lehet a földdel, a másikat az u lemezzel vagy vezetővel kapcsolni. A jelfogó állomáson (14. ábra) az érzékeny j lemez egyik sarkát az E földdel kötjük össze, még pedig ugyancsak vastag drót segélyével, másik sarkát pedig a w lemezzel vagy vezetékkel, mely az u lemezhez vagy vezetékhez hasonló. A w lemez az x oszlopra függeszthető és a talajtól szigetelendő. Minél nagyobbak a jeladó és jelfogó lemezei és minél magasabban függenek, annál nagyobb távolságra vihetők a jelek át. Az utóbb leírt készülék alkalmazásánál a két készülék között levő akadályok gátlólag nem hatnak. A jelfogó lehetővé teszi, hogy a rezgéseket a talajból vagy a vízből fölvegyük, a nélkül, hogy a w lemezt alkalmazni kellene. Ez oly módon történhetik, hogy az érzékeny j1 cső két sarkát legczélszerűbben bizonyos távolságban ássuk a földbe, még pedig abban az irányban, melyben a rezgések érkeznek. Eme kapcsolatnak nem kell vezetőkapcsolatnak lennie, hanem bizonyos kapaczitású kondenzátorral kell ellátva lennie. Lemezek helyett ballonokat is lehet alkalmazni, ha azokat vezetőanyagból készítjük vagy vezetőkké tesszük, pl. oly módon, hogy stanniollal bevonjuk. Minthogy ezek a ballonok tetemes magasságra szállanak föl, alkalmazásukkal a jelátvitel távolsága is növelhető. Lehet továbbá sárkányokat is alkalmazni, ha azokat stanniollal bevonjuk. A leírt készülék annyira érzékeny, hogy
