9587. lajstromszámú szabadalom • Újítások jelzési czélokra szolgáló elektromos hullámok átvitelére alkalmazott berendezéseken és készülékeken
_ 4 -taktust létesítenek, de eme készülékek nem czélszerűek. A k temezek rézből vagy alumíniumból készülnek, szélességük körülbelül 12 5 mm. vagy több, vastagságuk mintegy 0'5 mm. hosszúk ellenben úgy van megszabva, hogy az érkező elektromos hullámokra legyenek «hangolva». A lemez hosszát a következő módon szabjuk meg. Mintegy 50 cm. hosszú m stanniol csíkot (7. ábra), mely hosszúságot mindig a várható hullám hosszúságnak megfelelően szabjuk meg, gyönge gummioldattal az m1 üveglapra ragasztunk, azután éles késsel vagy egy hegyes tárggyal a csík közepén egy m2 metszésvonalat húzunk. Ha ezt a kísérleti lemezt a rezgés előidéző tengelyével párhuzamosan (ettől 4—5 m. távolságban) tartjuk, m2 -nél kis szikrák keletkeznek. Ha a stanniollemez hossza közel az elektromos hullámok hosszával egyenlő, a szikra bizonyos távolságban lép föl, mely a legnagyobb, ha a lemez hossza a hullám hosszal pontosan egyenlő. így a csík meghosszabbításával vagy megrövidítésével a lemez hosszát meg lehet állapítani. Czélszerü ezt a kísérletet a reflektor gyújtópontjában vagy gyújtóvonalában kipróbálni. A lemeznek ily módon megállapított hossza a legelőnyösebb, de czélszerű ezt a lemezt mintegy 12 5 mm.-rel rövidebbre venni, hogy a bekapcsolt j csövet is figyelembe vegyük. I egy parabolikus hengeralakú reflektor, mely a jeladó állomáson használthoz hasonló. A k lemezek csövekkel pótolhatók. Némileg előnyös az, ha a reflektor nyílása és gyújtótávolsága az elektromos hullám hosszának háromnegyed része. Ha a jeladó nem idéz elektromos lengéseket elő, a j cső nem vezet és a helyi áramkör megszakadt. Kitűnt azonban, hogy ha a por, ha egyszer vezetővé vált, folytonosan vezető marad, még akkor is, ha a jeladó készülékből lengések többé ki nem indulnak, de ha a csövet megrázzuk, az áramkör ismét megszakad. Jól készített csőben az áramkör azonnal megszakad, ha a készülékre gyönge ütést gyakorolunk, ha az áramkörben gyönge áram kering és az önindukczió is csekély, vagy ha az önindukczió hatását a következő berendezéssel kikerüljük. A k lemez a helyi áramkörrel két kis csévével van kapcsolva, melyeket föltaláló «esillapító csévének» nevez és melyek úgy készülnek, hogy egy darab igen vékony szigetelt rézdrótot mintegy 38 mm. hosszú vasdrótra tekercselünk. Eme csillapítócsévék czélja az, hogy a jeladó készülékből jövő elektromos rezgések menjenek a helyi telepen át, és így ennek a j csőre gyakorolt hatását meggátolják. A csillapító-csévék néha egyszerű drótok által is pótolhatók. A j csövet tartalmazó helyivezeték még egy körülbelül 1200 ohm ellenállású, igen érzékeny* u telepet is tartalmaz, de ezen ellenállás egy részét előtét ellenállással is lehet pótolni. A relais önindukcziója lehetőleg csekély. A j cső, k lemezei és a k1 csévék o1 drótok segélyével vannak az o üvegcsőhöz kapcsolva, mely legczélszerűbben 30 cm.-nél nem hosszabb és az erős o2 fagerenda végéhez üveg vagy ebonit-csavarok segélyével van megerősítve. A megrázást automatikusan végzi az áram, melyet a csövön át zárunk, a mennyiben az n relais által zárt vezetékben alkalmazott p kopogtató segélyével, mely egy közönséges csengetyűhöz hasonlít, de ennél rövidebb karja van. Az ütések némileg függélyes irányúak, hogy a reszelékek egymáshoz tapadását hatályosabban gátolhassák meg. "Wem kell okvetlenül a csövet kopogtatni, lehet a port is mozgatni, úg3% hogy az egyik vagy mindkét j2 dugót ki- és befelé mozgatjuk, ekkor a p kopogtatót egy a nevezett dugóval kapcsolt fegyverzettel bíró elektromágnes pótolhatja. A h telegrafáló készülék rendszerint párhuzamosan van a kopogtatóval kapcsolva, de lehet a kapcsolást lánczolatosan is végezni. Közönséges kopogtatók és Morse-írók használatánál ezeket néha különlegesen kell berendezni, hogy pontokat és vonalakat lehessen előállítani. Néha szükséges a telegráf készüléket vagy»relaist az első relais hátán levő kontaktussal üzembe hozni, de ez a multiplex telegrafiánál és így a telegrafiai technikában általában szokásos.
