9509. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék elgázolás ellen

Megjelent 1897. évi október hó 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 9509. szám. V/g. OSZTÁLY. Mentőkészülék elgázolás ellen. ERÓSS GYÖRGY HIVATALNOK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 6-ika. Jelen találmány tárgya egy mentőkészülék közúti kocsik számára, melynek czélja a kocsit idejekorán ki nem került egyént az elgázolástól ;iz által megmenteni, hogy egy hálóba fölfogja, mely háló a beleesett ember által oly helyzetbe hozatik. hogy azt teljes biztonságba helyezi. A mellékelt rajz 1. ábrája egy, ezen mentőkészülékkel ellátott kocsi oldalnézete, a 2. ábra a mentőkészülék fölülnézete, mig a 3., 4. és 5. ábrák egyes részleteket mutatnak. A találmány lényege abban áll, hogy a kocsi előtt egy a a csapok körül forgatható b mentőháló van tartva, melynek c vége lehetőleg közel a pálya fölszíne fölött van. Ha a gyorsan haladó kocsi egy előtte levő egyénhez ér, akkor a b háló c szála az embert körülbelül a bokáinál megüti, mi által az a hálóba esik, mely ez által az t. ábra pontozott helyzetébe jön. Ezen helyzetben a d hálókeret alkalmas r kilincsekbe csattan, melyek a háló visszaesését megakadályozzák, úgy hogy az ember, ki teljes biztonságba helyeztetett, a nélkül, hogy a legcsekélyebb sérülést szenvedte volna, még a lélekjelenlét elvesztésével járó kapkodás vagy kapálódzás folytán sem juthat ismét veszélyes helyzetbe. A b mentőháló a a csapjai a rajzban föltüntetett példánál, a kocsi alvázához erősített, f f csapok körül forgatható, e e karokban vannak ágyazva, melyek a g g sodronykötelekre vannak fölfüggesztve. Hogy a b mentőháló c vége a kocsi bólintó mozgásánál a pályába ne ütközzék, a következő berendezést alkalmazhatjuk: a h csapágykeret, mely a bólintó mozgásban nem vesz részt, két i karral van ellátva. A kocsi alvázához az i karok végeihez közel egy-egy k csiga van erősítve, míg a kocsi homlokfalán az 11 csigák vannak elrendezve. Az e karokat tartó g sodronykötelek g végei az i tartókhoz vannak kötve és innen a k l csigákon át a g" fölfüggesztési pontokhoz vezettetnek. Ha a kocsi lefelé bólint, akkor a k csigák a k' helyzetbe jönnek és az által a g sodronyköteleket meghúzzák; miután a g' végek meg vannak fogva, a g" végek fölemelkednek és az e karokat magukkal viszik, ugyanúgy megfordítva, vagyis ha a kocsi fölfelé bólint, akkor a k csigák fölemelkednek és a sodronyköteleket utána eresztik, mi által az e karok önsúlyuknál fogva lesülyedhetnek. A g sodronykötelekre alkalmazott m állító csavarok és az e karokban alkalmazott n hosszúkás lyukak (1. és 4. ábra), melyekben az e e karok