9475. lajstromszámú szabadalom • Forgattyú elrendezés kerékpárok számára

- 2 — működésbe. Minden ilyen nem kerek T korongnak két oldalán egy-egy S féktuskó fekszik, meglehetősen kemény anyagból, pl. kemény bőrből vagy ilyneműből elké­szítve. Az N gyűrűk köralakúan ki vannak fúrva (2. ábra) és ezen furatokra illesz­kednek kívülről az S féktuskók. Két-két S féktuskó közzé kapaszkodnak egy villának 11 ujjai, melyeknek ágya egy harántul át­ütött sasszög vagy ilynemű segítségével a középponti K rúddal van szilárd kapcsolat­ban. Az 1. ábrában az említett villáknak csak két R1 agya látszik hosszmetszetben. Minden P forgattyúagy a forgattyúagy belső oldala felé két 15 pata-alakú szögben vég­ződik, melyek az L torsiorúgó M fejrészei­nek 6 pataszerű fogaiba kapaszkodnak. Ezen torsiorúgó végei szintén két-két fog­ban végződnek, melyek az M fejrészben levő, megfelelő és a 8. ábrában látható 20 lyukaiba kapaszkodnak. A két forgattyúagy a 15,6, 20 részeknek egymásba kapaszkodása következtében szilárdan ugyan, de mégis rugalmasan vannak egymással összekap­csolva. Az L rugó oly erős, hogy a lábak­nak a pedálokra gyakorolt nyomását tel­jesen kitartja. Az előre haladás közben az S fék­tuskók és az ezekkel kapcsolatos szer­kezeti részek teljesen hatályon kívül marad­nak, az-az forognak ugyan, azonban a nél­kül, hogy valami hatást gyakorolnának. Az I forgattyúk a 12 csigák közvetítésével gyakorolnak hatást az N korongokra és ezek viszont a H fogaskerék forgását esz­közlik. Ha a hegyen lefelé való haladás közben fékezni akarunk, úgy egyszerűen mindig tehermentesítjük a lefelé haladó for­gattyút és megterheljük a fölfelé forgót. Ha most mindkét forgattyút megterheljük úgy, hogy azok egymástól egy kevéssé elfor­dúljanak és 180°-nál kisebb szöget képez­zenek . egymással, úgy elfordúl egyszers­mind a két nem kerek T korong, melyek mint már említettük, a forgattyúkkal szilárd kapcsolatban vannak és az S féktuskóknak az N gyűrűk belső fölületéhez való szorí­tását eszközlik azon okból, mert a K rúdra el nem forgathatóan elrendezett villák a féktuskóknak egymástól való elfordulását megakadályozzák. Tehát minél erősebben lépünk egyidőben a két pedálra, annál jobban fog a két nem kerek T korong egymástól elfordulni és az S féktuskókat a hengeres N fékföliiletre szorítani. Hegyen lefelé való menetközben tehát teljesen hatalmunkban áll a H főlánczke­rékkel kapcsolatos kerékpárkerekek forgás­sebességét tetszésünk és a körülmények szerint szabályozni. A leírt szerkezet alapos megvizsgálásakor^rá kell jönnünk arra, hogy az S féktuskók segítségével a kerékpárt nemcsak fékezni lehet, hanem visszafelé is haladni, mert ugyanazon erő. mely a két forgattyúkat egyidőben történő megterhelése következtében az N gyűrűkre fékező hatást gyakorol, a hátsó forgattyú erősebb meg­terhelése esetében a H fogaskerék hátra­fordulását eszközölné. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgattyú elrendezés kerékpárok részére, jellemezve azáltal, hogy az í'forgattyú­tengely két szabad N vége, az üreges P forgattyúagyak és az e kettő P és N közé behelyezett 12 dörzskorongokkal egyetemben korong kapcsolatot képez, mely az 1 forgattyúk előreforgatása esetében a H fogaskereket magával forgatja. 2. Az 1 alatt igényelt forgattyú elrendezés­nek oly irányban való fejlesztése, hogy az L rugalmas tengely által egymással összekapcsolt két íorgattyúnak üreges agyai nem kerek T korongokat horda­nak, melyek a forgattyúknak egymástól való elfordítása esetében, egymástól szintén elfordúlnak és ezáltal a forgattyúk geometriai forgástengelyének irányában az R R' villák vagy ilyneműek által az elfordúlásban megakadályozott S fék­tuskókat széjjel és az N kapcsológyű­rűk belső fékfölületeinek szorítja. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMOAJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents