9457. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikusan beállított hengermű
- -t -akadályozását czélozzák a szóban forgó módosítások. Ezt akképpen érjük el, hogy a tulajdonképeni sajtódugattyút egy kisebb dugattyúval mereven összekötjük és ez utóbbira nyomóvizet vagy más megterhelést engedünk ellenkező irányban hatni, úgy hogy a tulajdonképeni sajtódugattyúnak előbb bizonyos ellenállást le kell győznie, mielőtt a hengereket egymáshoz szorítja. E mellett még a sajtódugattyúnak tulajdonképeni fölfelé mozgását előnyösen egy tok határolja, mely a dugattyú összekötő rúdnak csavarmenettel ellátott meghosszabításán ül, mely meghosszabbítás előnyösen keresztül vezettetik a kisebbik dugattyún. A 6. ábrában a két P és P1 sajtódug.ittyú a két külön Q és Q1 hengerekben v;;n elrendezve és rúd által mereven öszsze vannak egymással kötve. A B bőrellenző tömíti az összekötő rúdat. Ha a kissebbik dugattyút nyomásnak tesszük ki, akkor a nagyobb Q hengerben a víz már nagy feszültséggel bír, mielőtt ezen henger P dugattyúja mozogna. Ezen feszültség folytán a bezárt levegő olyan kicsi térfogatra szorúl össze, hogy káros hatást nem idézhet elő. Miután a hengerekben csak a dugattyú esetleges túlnyomása lesz észrevehető, azért azoknak tehermentesített üres futása nem befolyásoltatik. Azonkívül a dugattyú összekötőrúd könnyen tömíthető, miután a két sajtóhenger egymás felé szoríttatik. A két sajtódugattyú egy hengerben is elhelyezhető és azért, mint a 7. ábra mutatja, mégis különböző irányban szoríthatók. Ezen elrendezés mellett azonban a két sajtódugattyú ugyanazon speczifikus nyomás alatt állana, minek folytán a kisebb P1 dugattyú ellenállása kevésbbé volna változtatható, mint a 6. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál. A második elrendezés azonban lényeges előnyt nyújt azáltal, hogy a dugattyú öszszekötőrúd tömítése elmarad. A 8. és 9. ábrákban az új sajtóhengereknek a hengerállványban való elrendezése van föltüntetve és pedig a sajtódugattyúk a fölső csapágycsészékre gyakorolnak nyo- ' mást. A 8. ábrában úgy mint a 6. ábrában a Q Q1 hengerek B bőrellenzővel vannak tömítve; a 9. ábrában, hasonlóan a 7. ábrához, bőrellenző nincs alkalmazva, de a két sajtóhenger el van különítve. E mellett a vastagabb P dugattyú szilárdan van a hengerállványba ágyazva, míg a hydraulikus nyomást Q henger átviszi a fölső csapágycsészére. A nyomóvíz az üres P dugattyún, mely az állvánnyal össze van kötve, lép be a § hengerbe. A kisebb Q1 henger, mely valamely akkumulátorral vagy más effélével van összekötve, a hengerállvány fölé van ágyazva. A PL dugattyú fölső végén alkalmazott toldalékokra p rudak vannak erősítve, melyek a hengerállványon szabadon keresztülvezetnek és a csapágycsészével összekötött nagyobb hengerre vannak erősítve. Előnyös a két dugattyúnak lefelé való mozgását határolni, a mit különböző módon érhetünk el. A 8. ábrában pl. ezen határolás az K csavaranya által történik, mely a kisebb dugattyún keresztülmenő dugattyúösszekötőrúdón nyugszik. Lefelé való mozgásnál ezen E csavaranya ráfekszik C kengyelre, miáltal elérjük, hogy az E csavaranya megszabhatja ugyan a PPL dugattyúk emelkedését lefelé, de azok fölfelé való haladásának nem képez akadályt. Könnyen belátható, hogy a meghosszabbításnak csak a nagyobb dugattyú túlnyomását kell kitartania, a hengerek visszaszorítása azonban nem érinti azt. Az összes hengernyomást csak a sajtódugattyúnak kell kibírnia, ellentétben a csavarral ellátott rendes hengerművekkel, a hol maga a csavar kapja a nyomást. A hydraulikus sajtóhenger ezen berendezésével a nyomóvíz pontos működését érjük el, a mi a hengerelés elöföltétele. Azonkívül a sajtóhenger ellenzői már a hengerelés által előidézett tulajdonképeni munka sajtolás előtt erősen megfeküsznek, úgy hogy folytonosan jó tömítést érünk el. Könnyen belátható, hogy ezen berendezés folytán a csővezetékek esetleges engedékenysége is el van hárítva. A 10. ábra egy ' hengerberendezést mutat a sajtóhengerek-
