9433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szabásmintának a szövetre való fölrajzolására

Megjelent 1897. évi október lió 8-án. MAGY SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 9483. szám. I/a. OSZTÁLYEljárás a szabásmintának a szövetre való fölrajzolására. MARSDEN JAMES GYÁROS WIGANBAN (ANGOLORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1897 április hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát a fölrajzolandó szabásminta előállítására és ennek a szövetre való gyors átvitelére szolgáló eljárás képezi. Eddig rendesen az erre a czélra használt szabásmintákat papirosból vagy kartonból készítették, alakjuk megfelelt a minta alakjának, melyet úgy vittek át a szövetre, hogy a mintát arra ráhelyezték és hegyes krétával körülrajzolták. Ezen módszer azonban nagyon hosszadalmas, pontos munkát igényel és gyakran előfordul, hogy a minta apróbb részleteit figyelmen kívül hagyjuk. Megkísérelték a mintákat prések segítségével a szövetre nyomni, azonban ezen eljárárás igen költséges és hosszadalmas volt, továbbá a gummisávok, melyek a minta alakjával bírtak, helyzetüket nagyon könnyen megváltoztathatták és igen vastag vonalakat rajzoltak a szövetre. Jelen eljárás megakadályozza a minta egyes részleteinek kihagyását. Lehetővé teszi a mintának a ruhaszövetre való teljes, és pontos átvitelét. Mellékelt rajz első ábrájában a varrógép elve szerint szerkesztett stanczológép távlati nézetben van föltüntetve, melynek segítségével az illető szabásmintának a szövetre való átviteléhez használt eredeti mintákat állítják elő. A 2. ábrában egy hengerszék van föltüntetve, mely a szövetre átvitt mintának állandósítását eszközli és melynek lényeges alkatrészei egy asztal és két gáz által melegített sajtoló henger. A jelen találmány tárgyát képező eljárás négy szakaszra oszlik; mindenekelőtt megfelelő nagyságú gyapjú, len vagy más ilynemű anyagból készült szövetet enyvbe, agyagba vagy más ilynemű anyagba áztatjuk, úgy hogy vastag papir vagy karton keménységével bírjon. Lehet ugyan erre a czélra direkt papirt vagy kéregpapirt használni, azonban ezek könnyen átszakadnak és gyorsan elkopnak. Az említett szövetek használata tehát föltétlenül előnyösebb. Az eljárás második része abban áll, hogy a rajzoló ezen kemény szövetre fölrajzolja az elkészítendő ruhadarab mintáját, mi közben az egyes mintákat a lehető legszorosabban rakja egymás mellé. Az eljárás harmadik szakasza értelmében az így előkészített lemezeket az 1. ábrában föltüntetett gép segítségével stanczolási folyamatnak vetjük alá, melynek végeztével a lemezre fölrajzolt összes minták folytonos perforálások alakjában jelentkeznek, az az a gép varrótű helyett egy kis lyukasztóval van ellátva, mely az említett perforáláso-