9431. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár
— 8 -s így midőn az (5-ös) csalóka fölső vége a k3 és k2 szakálak érintkezési síkjába jut, az (5-ös) csalóka helyén a két szakái szabaddá lesz és végtelen keveset elfordulnak, de csak addig, míg a feszültség a (4-es) csalókánál áll be; ha most egy különösen finom érzékkel bíró egyén az (5-ös) csalókát mozgatni kezdi, megérezheti, midőn a csalóka fölső vége a k2 szakái alsó lapját érinti, s így nincs kizárva, hogy az összes kombinácziót sikerülhet neki kitalálni. De ez a körívben vagy egymás fölött elhelyezett csalókáknál föltétlenül ki van zárva, mert itt mindhárom csalóka egyenlő távolban lévén a forgási tengelytől s így mindhárman egyenlő feszültséggel bírnak, s midőn egyik csalókát mozgatjuk, semmit sem érzünk, mert a másik kettő épp oly feszültség mellett kötve tartja a szakálakat; sőt ha mindhárom csalókát egyszerre mozgatjuk is, akkor, ha egy csalóka old, kettő mindig ugyanakkor köt. Csakhogy vasúti záraknál kívánatos, hogy a csalókák kombinácziójának kipuhatolhatlanságán kívül, még a zárban szilárdan elhelyezett és folyton a kulcs nyitásához megkívántató kombinácziót mutató n tűzőfogak (31., 33. ábra) olykép mozgathatók legyenek, hogy a kulcs nyitására szükséges kombinácziót kizárólag csakis az illetékes kulcs hatása alatt és egyedül a nyitás pillanatában adják meg, s így ezek kombinácziója is kipuhatolhatlan legyen. Az előadott két czél elérésére tehát az I. és Il-ik részben leírt kulcson és záron általánosságban következő változtatások szükségesek. Ha a kulcsba (5. ábra) a q1 csalókás gátlókat nem a sugár irányában alkalmazzuk (13. ábra), hanem azokat a körívben vagy egymás fölött helyezzük el, s e végből a kulcs k2 és ks szakálait (12., 13. ábra) négyzetalak helyett a csalókáknál szélesebbre vesszük, vagy pedig a és szakálakat a k2 szakái elhagyásával egymás fölé helyezett csalókás gátlókkal kötjük össze, akkor a kulcs külső formája és belső berendezése némileg megváltozik, s egyik változat oldalnézetét a 14. ábra, hosszmetszetét pedig a 15. ábra mutatja, a k± alsó szakái fölülnézetben pedig a 16. ábrában látható. A fölsorolt ábrákban előtüntetett kulcsban három qx r1 csalókás gátló van a körív szerint egy sorban elhelyezve, melyeket spirális rúgók helyett m,, lemezrúgó tart helyükön lekötve. A qx csalókák q2 karral bírnak, melyek a ks szakái b\ tűzőlyukait belülről befödik. A k3 szakái (14. ábra) «4 és as lyukakkal és z2 bevágással van ellátva. Végül a szakálon a jx ellenző van alkalmazva (16. ábra), mely arra szolgál, hogy a k3 és /f2 szakálak érintkezési síkjában a gátlókhoz való hozzáférést lehetetlenné tegye. Egyébképen a kulcs külső formája abban is változott, hogy a kx szakái fölső része anyagkímélésből karcsúbbra vétetett. A zárban nem változott egyéb, mint a d hengerben az nx tűzőfészek (31. ábra) és az n tüzőfogak; és pedig az nx tűzőfészek a kulcshoz mérten vége felé megszélesedett, mint az a d hengernek a 38. ábrában előtüntetett fölülnézetében látható, hol az nx tűzőfészek megkülönböztetésül w betűvel van jelezve; továbbá az n tűzőfogak, melyek itt körívben vannak elhelyezve, szintén megkülönböztetésül b3 betűvel vannak megjelölve A w tüzőfészek azon czélból, hogy a benne elhelyezett b3 tűzőfogak kombinácziója viasszal levehető ne legyen, mozgathatóvá van téve s megkülönböztetésül mozgósaru nevet nyer, de ez akként is elérhető, ha a te vezetősarut a mozgó b vagy e hengerre erősítjük s belehelyezzük a bx mozgó tűzőkét. A w mozgósarut általános kivitelben fölülnézetben a 38. ábra mutatja; a mozgósaru keresztmetszete a 39. ábrában, vagyis a d hengernek c—b,—ct körívében vett metszetében van előtüntetve; továbbá a w mozgósaru hosszmetszete a 40. ábrában, vagyis a d hengernek a—b irányában vett metszetében látható: a w mozgósaru képe pedig a 46. ábrában látható. A w mozgósaru főbb alkatrészei következők (46. ábra): 1. a k3 szakái és az y
