9398. lajstromszámú szabadalom • Újítás fölülről világító ablaktáblákon

Megjelent 1807. évi október hó 4-én. MAGY. g|g KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9398. szám. VH/g. OSZTÁLY. Újítás fölülről világító ablaktáblákon. BASQUIN OLIN HANSON MAGÁNZÓ CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 május hó 4-ike. A jelen találmány tárgyát újítás képezi fölülről világító, a fénynek átbocsátására és elosztására szolgáló ablaktáblákon, mely újítás ily táblák új szerkezetű bordáinak vagy prizmáinak alkalmazásában áll. Az 1. ábra a jelen találmány szerint szer­kesztett ablaktábla egy darabjának kereszt­metszete. A 2. és 3. ábrák ugyanannak módosított alakjait tüntetik föl. A 4., 5. és 6. ábrák az 1., 2. és 3. ábrák­ban föltiintettekhez hasonló foganatosítások melyek oly alkalmazásnak felelnek meg, melynél a fény rávetődési fölülete nem víz­szintes, hanem rézsútos. Az összes ábrákban ugyanazon betűk ha­sonló részeket jelölnek meg. A hasonló czélra eddig ismeretes, fölülről világító ablaktáblákkal elért eredmény nem volt kielégítő és azok némelyikével a kívánt czél csak tökéletlenül volt elérhető, a meny­nyiben azok oly bordákkal vagy prizmákkal voltak ellátva, melyek sík, fénytörő, vagy reflektáló fölületekkel bírnak; az ily üveg­táblákat rendesen akként rendezzük el, hogy a fény rávetődési fölülete vízszintes síkban fekszik és azok úgy vannak szerkesztve, hogy a fény éppen vízszintes vonalakban töretik meg, úgy hogy a hátsó prizmák a mellsőknek útjában állanak, minek folytán a fénynek jelentékeny része veszendőbe megy. A jelen találmány tárgyát már most az ily üvegtábláknak oly szerkezete képezi, mely a fényt a gyakorlati czéloknak meg­felelően elég vízszintesen töri meg, de meg­engedi annak a prizmákon való végighala­dását a nélkül, hogy ez utóbbiak által bármiképpen is gátoltatnék, miáltal a szo­kásos fényveszteség ki van kerülve. Ezen czél a mellékelt rajzokon föltüntetett szer­kezettel csaknem tökéletesen éretik el. A mint az 1. ábrából látható, az üveg­táblának A teste B projicziáló részekkel vagy prizmákkal van ellátva és ha a C reflektáló fölület a föltiintetett görbülettel bír, vagyis ha az konvex, a D fölületre vetődő és a prizmán áthatoló fény akként vetíttetik és töretik meg. hogy az a leg­közelebbi prizma érintése nélkül halad tova, minek daczára a fénysugarak mégis csak­nem vízszintes vonalakká töretnek meg. Az ezen fölületnek kölcsönzendő görbület a körülményektől függ, a miért is annak meghatározása a jelen találmány keretébe nem tartozik. A 2. ábrában bemutatott foganatosításnál a C reflektáló fölület sík, míg az E fény­törő fölület a konvex.

Next

/
Thumbnails
Contents