9351. lajstromszámú szabadalom • Kerékpár menetközben változtatható áttéttel
végez; mi által a csúszó súrlódás közelítőleg csapsúrlódássá változik át, melynek súrlódási tényezője csekélyebb. A g anya forgási értelme szerint e csapszög jobbra vagy balra fog eltolódni és így vagy a bal, vagy a jobb karimás kereket fogja a kerékaggyal összekapcsolni, h for gattyúhoz egy i rúd van kapcsolva, mely a koszorún vagy küllőkön úgy van megerősítve, hogy föl- vagy lefelé szabadon mozoghat. A rúd fölső végén a keréksíkhoz derékszög alatt álló k peczekkel bír, mely a kerékkel szabadon foroghat, a meddig egy közös forgási ponttal bíró l m vagy l n vezeték nem hozatik útjába. Ha ezen eset beáll, akkor k peczek az említett vezetékek egyikébe ütközik és l pontig csúszik, k peczeknek e mellett föllépő fölfelé vagy le felé való mozgása i rúd és g anya közvetítésével e kapcsoló peczekre vitetik át. Abban a pillanatban, melyben k peczek Miez érkezik, e kapcsolópeczek az előmenetel által annyira el van tolva, hogy éppen b1 kapcsolónyílás előtt áll, mire a bekapcsolás o lemezrúgó által történik, mely a agyon megerősítve, állandóan g anya egy orrára nyomást gyakorol és az eszközölt kapcsolást oldás ellen biztosítja. Az m n vezetékek forgó csapja^ tokban van ágyazva (1. ábra), a melyben egy kis p1 spirálrúgó (5. ábra) van; ezen rúgó által a vezeték a peczeknek egy ferde síkon való eltolatása által egyik végállásába nyomatik. A másik végállásába p1 zsineggel (10. ábra) való húzás által jut, mely a vezetékre alkalmaztatik és menetközben kezelhető. A 3. ábrán a kapcsolópeczek és a 4. ábrán az azt körülvevő g hüvely ábrázoltatott ; a 7. és 9. ábrák a kapcsolópeczek mozgatására szolgáló berendezés más kiviteli alakját mutatják. A 7. ábrán a kerékagyon csak egy szilárdan ülő, A kapcsolópeczket körülvevő B hüvely van, mely annyiban hasonlít egy csavaranyához, hogy C ferde hasadékkal van ellátva, melyben az A csapszög egy B peczekje vezettetik. Az E rudazat (6. ábra) közvetlenül ezen B peczekhez csatlakozik. A rudazat végén F kulisszával van ellátva, melyben G kétkarú emeltyű egyik vége vezettetik. A kapcsolópeczek, a mint a középálláson túlért, H rúgó hatásának vettetik alá, mely a bekapcsolást végzi és a peczket végállásában megtartja. A G emeltyűnek a küllőkből kihajlított karja a kormányrúdtól állítható K vezetékbe ütközik. A 9 ábra szerinti kivitelnél .4 kapcsolópeczek középen szabadon fekszik és csak az oldalt levő L hüvelyvezetékek egyikébe M csavarmenet van vágva; itt is a rudazat közvetlenül a kapcsolópeczekkel kapcsolatos. A 11. és 12. ábrában föltüntetett beren dezésnél az emeltyürúdazat nincs fönn a futókerék-koszorúhoz kapcsolva, hanem a kerékagy N karral van ellátva, melyen fönn 0 szögemeltyű van, melynek vége M vonórúd M1 hasadékába vezettetik és oldalt M2 vízszintes toldattal van ellátva, míg M másik vége g anya h emeltyűjéhez van kapcsolva. A szögemeltyű O1 vége O2 rúgóval van ellátva, mely másrészt N kar N2 toldatához van erősítve. M2 vízszintes toldatban q rúgó által előrenyomott P peczek van elhelyezve, mely R vezetékre fölcsúszik, vagy annak lehajlított csúcsán lecsúszik, ha esetleg a P peczek beleütközne. R vezeték R1 rudazat segélyével a kormányrúd felől beállítható, úgy hogy, ha pl. az R vezeték a 12. ábrában föltüntetett pontozott állásba hozatik, a kerék tengelye körül forgó, a rajznak megfelelő állásban levő M3 > toldatnak útjába kerül és utóbbi az R ferde síkján föl fog csúszni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerékpáron, melyeknél különböző áttétel két különböző áttételű, váltakozva bekapcsolandó lánczhajtás által éretik el, egy kapcsolás, jellemezve egy meredek csavarmenetekkel ellátott e kapcsolópeczek által, melynek g csavaranyája az a kerékagy f f1 hüvely alakú toldatai között fekszik, mely hüvelyek belül szintén f2 csavarmenettel vannak ellátva, míg a mindkét oldalt fekvő c c láncz -kerekek megfelelően lyukasztott kapcsolókoronggal vannak ellátva.
