9304. lajstromszámú szabadalom • Újítás sűrített levegővel hajtott mótorokon

— 2 egyik foganatosítási alakját tünteti föl részben metszett schematikus ábrán. A a mótorhenger, B a dugattyú és C a forgaltyútengely; B a tolattyúszekrény, mely az a csatornán át a henger egyik végével, a d1

kifúvó nyíláson a légköri levegővel és a d nyíláson valamely sűrített levegőt szolgáltató forrással közlekedik. A C tengelyen alkalmazott F exczenterrel hajtott E tolattyú arra szolgál, hogy a sűrített levegőnek a d nyíláson át a hengerbe való nyomulását és annak a d1

kifúvó nyíláson át történő kitódulását szabályozza. A tolattyú úgy van beállítva, hogy az a levegőt akkor bocsátja a hengerbe, midőn a dugattyú működési löketét megkezdi és a légbebocsátást még ezen löket meghatározott pontján megszakítja. G a gyújtókamara, mely egy nyíláson át a henger belsejével, a g csatornán át pedig a H szelepnek kamarájával közlekedik, mely utóbbi a h nyíláson át valamely gyúlékony gázt szolgáltató forrással van összekötve. A H szelepnek J rúdján az i korong van megerősítve ; ez utóbbi és a szelepház közé az 1 spirális rúgó van iktatva, mely a H szelepet zárja és fészkén megtartja. A C tengely a rajta alkalmazott K exczenter vagy forgattyú segélyével a j csapágyban vezetett J szeleprúdat működteti, mi által a H szelep nyittatik és rövid ideig nyitva tartatik, a míg a hengerben uralkodó nyomás körülbelül egyenlő a légköri nyomással. A G gyújtókamarába benyúló, szikrát szolgáltató L L vezetékvégek az l l vezeték által és egy M indukcziós tekercs és N kontaktus közvetítésével az 0 villamforrással vannak összekötve; az N kontaktust a C forgattyútengely működteti, még pedig akként, hogy az az áramot akkor zárja és az L rudakat akkor szikráztatja, midőn a légbevezetés a gép munkalökete közben megszakíttatik. A mótor működése a következő : Midőn az egyes részek a rajzban föltüntetett állásban vannak, a B dugattyú és a J szeleprúd jobb felé, az E tolattyú pedig bal felé mozog, ez utóbbi az a nyíláson át sűrített levegőt bocsát a hengerbe, mely a B dugattyút előre hajtja. A dugattyú munkalöketének alkalmas pontjában az E tolattyú elzárja az a nyílást és megszakítja a sűrített levegőnek a hengerbe való bevezetését, a mi után a levegő expanziójánál fogva a működési löket további folyamán a dugatytyúra hat. Előnyös, ha a légbevezetés megszakításának pillanatában vagy körülbelül ekkor az N kontaktussal az l l vezetékek áramkörét záratjuk és az L L végeknek a G gyújtókamarába nyúló pontján szikrázást idéztetünk elő. Az ezen kamarában lévő gyúlékony gőz vagy gáz, mely elég levegővel van keverve, hogy robbanékony legyen, ez által meggyújtatik és elrobban, úgy hogy az ezáltal fölszabaduló melegmennyiség épen vagy körülbelül akkor közöltetik a hengerben levő sűrített levegővel, midőn az expanzióját megkezdi. A munkalöket végén vagy körülbelül akkor, vagy a dugattyú visszajárása közben a J szeleprúd nyitja a H szelepet és újabb gáz- vagy gőzadagot bocsát a G gyújtó kamarába, a mikor is a hengernek a dugattyú mögötti részében uralkodó nyomás épen vagy körülbelül egyenlő a légköri nyomással, úgy hogy csak kevés túlnyomásra van szükség, hogy a gázt vagy gőzt a gyújtó kamarába befúvassuk. Midőn a dugattyú előrelöketét befejezi, az E tolattyú az a csatornát a d1

kifúvó nyílással összeköttetésbe hozza, úgy hogy a dugattyú visszajártakor kiszorítja a hengerben levő fáradt lég- és gázkeveréket. Midőn a dugattyú visszajártának végére ért, az E tolattyú újra megnyitja az a csatornát és nyomás alatt álló levegőt bocsát a hengerbe, mely a dugattyút előre löki; a mire azután a fönt leírt folyamat ismétlődik. A gyúlékony gáznak vagy gőznek bevezetése által a hengerben produkált hőmennyiség a levegő által absorbeáltatik. Ekként igen csekély égési anyag vagy energia fogyasztásával a levegőnek hőmérsékletét kellőképen fokozhatjuk, míg másrészt a gáz robbanása által fejlesztett erő hozzájáról a dugattyú hajtásához.