9284. lajstromszámú szabadalom • Forgótengely alváz vasúti kocsikhoz

Megjelent 18í)7. évi szeptember hó 22-án. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI ||||m HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9284. szám. V/g- OSZTÁLY. Forgótengely alváz vasüti kocsikhoz. REYMOND-SCHILLER LAJOS VASÚTI IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 20-ika. Ezen új szerkezet főelőnye az, hogy a kocsik a forgó csap vagy fordító korong mellőzésével forgótengelyekkel (megkülönböztetve a mozgó tengelyektől) láttatnak el, mi által az úgynevezett kettős forgókeretű kocsik előnyei is biztosíttatnak, u. m. biztos egyforma vezetés, éles kanyarulatokban való haladás, nagy forgalmi biztonság fokozott menetsebességeknél, a fölépítmény és jármüvek kímélése és csekély föntartási költségek, mely előnyök ellenében a kettős forgókeretű kocsik hátrányai kikerültetnek, t. i. a nagy súly, költséges előállítás motoros kocsiknál, esetleg a motorok Kifüggesztésének nehézségei helyszűke miatt és az adhaesiosúly kihasználatlansága. Ezen új szerkezet másik előnye az, hogy annak elfogadása mellett teljesen biztos életmentők alkalmazhatók, a melyek minden körülmények között meggátolják, hogy ember vagy állat a kerekek alá kerüljön. Ez itt körülírt két föladat az új szerkezet által közösen oldatott meg, a következő alapelvek szerint: Egy valóban megbízható életmentő (cowcatcher, pályatakarító), bármilyen is legyen a szerkezete vagy formája, csakis akkor felelhet meg czéljának, ha olyan közel vezettetik a sínekhez, illetve az utczaburkolat| hoz (fölépítményhez), hogy sem ember vagy állat, sem pedig egy testrész (kéz, láb, stb.) az életmentő alá ne kerülhessen, azaz: az életmentőnek lehetőleg közvetlen a sínek fölött kell alkalmazva lennie. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az életmentő a himbálózó kocsiszekrénytől függetlenül függesztetik föl. Az életmentő megerősítésére a kocsinak tehát csak azon alkatrészei alkalmasak, a melyek menetközben a fölépítmény egyenetlenségei és a kocsisúly vagy annak elosztásának változása következtében a sínek fölötti fekvésüket vagy éppen nem, vagy legalább is csak lényegtelenül változtatják meg. Ilyen kocsialkatrészek volnának a kerekek, a tengelyek vagy a csapágyak. Ezek azonban szerkezeti okoknál fogva e czélra nem alkalmasak. Alkalmasak volnának még a forgókeretek, de csakis azon kocsiknál, a melyeknél a kocsiszekrény rugókkal van a forgókeretekhez erősítve, mert a sínek fölötti fekvésüket csakis ezek változtatják meg elég csekély mértékben. Az életmentők fölfüggesztésére legkevésbbé alkalmasak a kocsiszekrények keretei, különösen közúti vasúti kocsiknál, a melyeknél a csekély tengelytáv, a tetemes kocsihossz és a fölépítmény természetes