9246. lajstromszámú szabadalom • Sziták tisztántartására szolgáló készülék

Megjelent. 1897. évi szeptember lió 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9246. szám. X/i- OSZTÁLY. Sziták tisztántartására szolgáló készülék. BBANDSTAEDTEB FRIGYES MÉRNŐK LOUVAINBAN (BELGIUM). A szabadalom bejelentésének napja 1897 május hó 6-ika. A malmászatban használatos szitáknál a szitaszemek tudvalevőleg könnyen eldugulnak liszttel. Ennek meggátlására oly szerkezetet használtak, melynél a szitaszövet megerősítésére szolgáló, egymással szemben fekvő léczek egyike a szitaszövet síkjában elmozgathatóan van elrendezve, úgy hogy a szita mozgásánál annak egyik széle egy bizonyos irányban kevéssé ide-oda mozoghat, mi által a szitaszövet feszítése változik és annak eldugulása meggátoltatik. A jelen találmány tárgyát képező szerkezet a szitának ezen tisztántartását hathatósabban eszközli, a mennyiben azon tényből indul ki, hogy a tökéletes tisztítás helyes keresztülvitelénél a szitaszövetet nem csak egy irányban, hanem keresztül-kasul kell húzogatni, illetve torzítani. Mert míg a fönt vázolt berendezések csak a szitaszövet nyújtása és megeresztése által igyekeznek a beragadt lisztlemezkéket kirepeszteni, addig p. o. diagonális torzításnál a szitaszövet minden egyes négyzetalakú szeme rhombusszá torzul, a mi a beragadt lisztnek kinyomását föltétlenül előidézi. Ezen berendezés különösen körben rezgő szitáknál (síkosztályozó mozgatással) lesz igen hatékony. Az elrendezést úgy lehet eszközölni, hogy a szitaszövet egy bizonyos pontja úgy, mint eddig, egy irányban, egy szomszédos pontja ellenben egy másik irányban osczillál, mi által hullámos torzítás áll elő, vagy pedig úgy is csinálhatjuk, hogy egy és ugyanazon pont különböző irányban mozog. Az első elrendezési módot az 1., 2. és 3. ábra mutatja. A szitaszövet alsó oldalára az a és b rudacskák vannak enyvezve, melyek mindnyájan vízszintesen kifeszített di ótokon csúsznak. Az a rudacskák a b rudacskák irányára merőlegesen mozoghatnak, mi által a szita lengése következtében a szitaszövet torzíttatik és a négyzetes szemalak megváltozik. A második kiviteli módot a 4., 5. és 6. ábra mutatja. A 4. ábránál a szitaszövetre enyvezett a czölönkök c élükkel fekszenek föl a drótokon és az elfordulás ellen g súllyal vannak biztosítva. A szita mozgásánál az a czölönk minden irányban elhajlik, mi által a kívánt torzítás elő áll. Az 5. és 6. ábra az 1, 2., 3. és 4. ábrákon levő kiviteli módok egyesítését mutatja. Ez esetben a g czölönkök súlypontjuk fölött levő furatukkal csúszkálnak az azon átdugott drótokon és egyidejűleg ide-oda inganak.