9232. lajstromszámú szabadalom • Gerjesztőanyag galvánelemek számára

Megjelent 1897. évi szeptember hó 14-ón. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 9232. szára. VH/g. OSZTÁLY. Gerjesztő anyag galván elemek számára. LANG KÁROLY MECHANIKUS ÉS HEUFFEL SÁNDOR MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 május hó 4-ike. A jelen találmány az eddigi alkalikus anyagokkal gerjesztett galván elemek lényeges javítását czélozza. Erős alkaliáknak, mint natronhydratnak vagy kalihydratnak gerjesztő folyadék gyanánt galván elemekben való alkalmazása ismeretes ugyan, de ezeknek gyakorlati alkalmazása jelentékeny műszaki nehézségekkel jár, mivel a kausztikus alkalmak elkerülhetetlen és gyorsan bekövetkező karbonizálása folytán az elemnek hatása igen hátrányosan befolyásoltatik és annak alkalmazhatósága még légáthatlan elzárással is mindig csak korlátolt marad. A natronhydrat a galván elemben tudvalevőleg bizonyos vegyi folyamatot idéz elő, mely pl. a rézoxyd-elenmél a zinknek zinkoxydnátriummá való átváltoztatásában és a rézoxydnak fémes rézzé való redukálásban nyilvánul és addig tart, míg az összes jelenlévő zink föl nem használtatott; a szénsavnak hozzájárulását azonban gondosan el kell hárítani, minthogy ez a vegyi átalakulásokat megzavarná. A jelen találmány szerint már most elemünk hatásának biztosítására éppen a szénsavat, még pedig a levegőben tartalmazottat használjuk föl egyik fontos tényező gyanánt, miáltal külső befolyásoktól teljesen független áramfejlesztést érünk el. Gerjesztő folyadék gyanánt telített kaliumcarbonat-oldatot (pl. fahannilúgot) használunk, melyet megfelelő mennyiségű natronhydrattal, legalkalmasabban 1 liter fahamúlúgot körülbelül 150 gr. natronhydrattal kezelünk, miáltal azt érjük el, hogy a levegőben tartalmazott szénsav hozzájárulásánál a gerjesztő folyadék folytonosan regeneráltatik, úgy hogy az energiafejlesztésben még hosszabb használat után sem következik be csökkenés. A rézoxyd-elemnél lebonyolódó vegyi folyamat a következő: mindenekelőtt zinknátronoldat képződik a hydrogénatoinok fölszabadításával, mely utóbbiak az áram irányában a pozitív elektródához haladnak, egyidejűleg azonban a kaliumcarbonat is működésbe lép és bázikus zinkcarbonatot választ ki, kausztikus káli képződésével. A fölszabaduló natriumátomok natronhydráttá képződnek vissza, míg a kausztikus káli a levegő szénsavjának abszorbeálása folytán újból szénsavas kálivá változik, úgy hogy az eredeti alkatrészek ismét jelen vannak; ekként a gerjesztő folyadék folytonosan regeneráltatik, a zink lassanként