9230. lajstromszámú szabadalom • Újítások ólomfehért helyettesítő pótszerek előállítási módjában
Megjelent 18í)7. évi szeptember hó 14-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9230. szám. IV/f. OSZTÁLY. Újítások ólomfehért helyettesítő pótszerek előállítási módjában. Du GANELIN S0L0M0N VEGYÉSZ PHILADELPHIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 április hó 29-ike. Jelen találmány tárgyát az ólomfehért helyettesítő pótszerek előállítási módjára vonatkozó újítások képezik. Ezen újítások két részből állanak: Az első részt az ólomchloridnak vagy ólomsulfátnak meghatározott Pb(OH)3 PbCl2 képletű ólomoxyehloriddá való átváltoztatása képezi. A másik része: az ilymódon nyert ólomoxychloridnak egy más bázikus vegyületté való átváltoztatásából áll. Minthogy ezen vegyület ólom, ehlór és szénsavból áll, ennélfogva az ólomoxy-chlorcarbonátnak nevezhető. Ezen vegyület egy pigmentum, mely az ólomfehérnek jó pótszere. A Pb(OH)2 PbCla képletnek megfelelő, és hófehérszínű ólomoxychloridot ólomchloridnak fél aequivalens súlyú magnesiumoxyd vagy magnesiuinhydroxyddal való keverékéből állítjuk elő. Ezen keveréket víz hozzáadásával péppé dörzsöljük. Ha azután több vizet öntünk ezen keverékhez, az ólomoxychlorid hófehér pelyhes anyag alakjában kiválik. E közben a következő reakczió áll be: 2PbCla +Mg0+H2 O=Pb(OH)2 PbCl2 -t-MgCl2 . Az ólomoxychloridnak ily módon szilárd ólomchloridból, oldhatlan magnesiumoxyd segélyével való előállítása egészen uj, az eddigi eljárási módoktól előnyösen külünbözik. Ugyanis az eddigi eljárások szerint az ólomchloridot föloldottuk, és ezen oldatot CaO,BaO,Na(HO) stb. oldatával kezeltük. Ezen eljárás sok munkát és nagy berendezést igényelt, azonkívül vigyázni kellett, hogy az oxyd fél egyenérték súlyánál nagyobb mennyiségben ne érintkezzék az ólonichloriddal, mert a fölös mennyiségű oxydnak behatása folytán a termék sárgás színt nyer, úgy, hogy ólompigment előállítására nem használható. Továbbá, ha oldható ólomchloriddal dolgozunk, és nem az ólomchloridból, hanem az oxydból használunk fölös mennyiséget, akkor határozatlan, és a fölhasznált bázisok mennyisége szerint többé vagy kevésbé bázikus összetétellel bíró ólomchloridot kapunk. Ha azonban az ólomoxychloridot szilárd ólomchloridból MgO segélyével állítjuk elő, a fölsorolt hátrányok mind mellőzhetők, így pld. jelen eljárás szerint teljesen mindegy. ha MgO-ból az egyenérték súlynak megfelelő mennyiségénél többet vagy kevesebbet használunk is. Ha a félegyenérték súlynak megfelelő, mennyiségnél kevesebb MgO-t alkalmazunk, a fölös ólomchlorid egyszerűen visszamarad míg ha a fél egyenérték súlynak megfelelő mennyiségnél több MgO-t alkalmazunk,
