9212. lajstromszámú szabadalom • Újítások lőfegyvereken
utóbbit, ha a szekrény kiürült, az m adogató emelő akadály nélkül fölemelhesse, ha a zárószög végén levő ferde elvágás a megakasztókar kivágásán levő ferde fölületre fekszik. Ha az m6 zárószöget b3 akarjuk kapcsolni, és a megakasztó kart ki akarjuk kapcsolni. akkor a zárószöget az u° gomb segélyével 180°-al elforgatjuk, mikor az alsó csúcsa a megakasztókar fölső élére fekszik és az utóbbit minden körülmény között annyira megtámasztja, hogy az adogató soha föl ne nyomhassa és így a henger eltolása mindig akadály nélkül legyen végezhető. Az u kar és w6 megakasztószög egymásra illő ferde fölületekkel van ellátva, hogy a kiürült töltény tárt a fölemelt megakasztókar könnyen lenyomhassa, illetve az erősen fölfelé nyomó adogatórúgót megfelelően le lehessen vele nyomni. Külön megemlítjük még, hogy azw6 megakasztószöget alkalmas magasságban elhelyezett koronggal, bütyökkel, stb. láthatjuk el. mely adott esetben olyan módon fekszik a patron fölé, hogy ;iz ismétlés megszüntethető. Az m5 megakasztószög rögzítésére igen czélszerúen alkalmazható a tok falára szerelt m7 rúgó, mely a megakasztószög megfelelő fölületére fekszik és ezt tetszőleges helyzetben rögzíti. A leírt berendezés azonban ép oly előnyösen alkalmazható ama berendezéseknél is. melyeknél a hengert a szekrény kiürítése után az adogatórészek közvetlenül akasztják meg. A védett ismétlő fegyvernemnél a különböző töltésmódok kivitelére még a 18—18Z> ábrán példaképen föltüntetett újítást is alkalmaztam, mely lehetővé teszi, hogy a szekrényt a szekrénybe tóit keretet tartó keresztrekeszték vagy más hasonló értékű tag alkalmazása nélkül töltsük, illetve ürítsük ki. Eme a jelzett példák alapján könnyen meg magyarázható berendezés egyszerűen egy forgatható, a tok balfalán alkalmazott t7 szög alkalmazásából áll, melynek alsó vége a rúgós t kar alá jut és ezt a következő módon mozgatja. Mint az a 18/; ábrán látható, a V szög alsó végén, a mennyire ez a rugalmas t kar alá nyúlik, két különböző mélységű t» és t1 0 bevágás van, melyek a t karra fekszenek, annak megfelelően, hogy a szöget mennyire forgattuk el. Ha mint az a példán látható, a ts gombot előre forgattuk, a rúgóskart a fí tokból kifelé nyomtuk, és mint az legjobban a 18a. metszeten látható a t karon levő <2 töltény megtámasztót annyira kifelé nyomtuk, hogy a szekrényben levő egyes vagy csomagolt töltényeket az adogató fölfelé nyomhatja. Ha ellenben a ta kart visszafelé forgatjuk, a megakasztó szögnek mélyebb tL 0 bevágása fordul a rúgós t kar felé, mely ebben az esetben közelebb jut a tokhoz és a t'1 karéjt annyira befelé nyomhatja, hogy a szekrényben levő egyes vagy csomagolt töltényeket maga a t2 karéj vagy esetleg valamely más tag fogja meg. Az így a szekrényben rögzített töltényeket vagy egyenként, a henger eltolásával, vagy pedig együtt a <8 gomb átállításával és a í2 karéjnak ennek következtében beálló kinyomásával lehet eltávolítani. Eme berendezés vagy külön, vagy ama berendezéssel kapcsolatban alkalmazható, melynél a keret fölemelkedését egy rúgós horog segélyével gátoljuk meg, de már magukban is elégségesek arra, hogy az akár egyenként, akár kötegenként tárban elhelyezett töltényeket a t2 karéj segélyével rögzíthessük és fogva tarthassuk, mely említett második esetben, ha t. i. a tárról töltünk, a keret automatikusan essen az utolsó töltény kilövésénél a szekrényből ki. A szekrény utántöltése egyes töltényekkel is végezhető. ha a keret — megtámasztva nem lévén. — a bedugott töltények számának megfelelően alul kicsúszik, illetve a szekrényből kiáll. Az állítószögre folytonosan ható t kar ebben az esetben, külön rúgó helyett a f szögnek teszőleges helyzetbe való rögzítésére szolgál. Lényeges javítást végeztem a závárzatokon is, mely a 21—27 ábrán látható, és mely abban áll, hogy az oldalakon levő egymással szemben fekvő a zárószemölcsök vezetésére szolgáló hosszanti hornyokat hátrafelé csak annyira nyújtjuk meg, a mennyire ez a
