9192. lajstromszámú szabadalom • Számolókészülék

Megjelent 1897. évi szeptember hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9192. szám. VII/c. OSZTÁLY. Számoló készülék. BOLLÉE LEON MECHANIKUS LE MANSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1895. márczius hó 13-ika. A következőkben leírandó számológép számtolókák alkalmazásán alapszik, a melyek alsó végeiken a 0 9 számokkal vannak ellátva, fölső végeiken pedig fogazatot viselnek. Annak megfelelően, hogy egy szög az utóbb nevezett fogazatba magasabb vagy mélyebb helyen fogódzik-e bele, a tolóka kisebb - nagyobb elmozdulást végezhet-, a melynek segélyével-tulajdonképeni számoló nyílásán számok lesznek láthatóvá. Az eltoló szög bedugási helye számok által van megszabva, a melyek a tulajdonképeni számolón vannak elhelyezve. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra a számológép fölülnézete és részbeni metszete, és mely utóbbi főleg a számtolókákat teszi láthatóvá. A 2. ábra keresztmetszet. A számológépnek két főrésze van, a tulajdonképeni E számoló és az M szorzó keret, a mely utóbbi a tulajdonképeni számolón van elhelyezve és hosszanti irányban eltolható. Az E számoló egy lemez, a melynek fölső részén a bevágások két sora a és a1

van, míg az alsó részen két sor körkeresztmetszetű fúrat van, melyek egyike —N jellel van jelezve és a levonás vagy osztás eredményeit jelzi, míg a másik -(- Ai jellel van ellátva, és a szorzatot mutatja. A többi a és a1

bevágásnak horog alakja van. Az E lemez alatt csúsznak el a tulajdonképeni R számtolókák, oly módon, hogy az oldalt levő fölső fogazataik pontosan az a és a1

bevágások alatt legyenek. A bevágás hosszú szára egy R számtolóka baloldalán levő fogazata fölött van, a rövid, 6-vel jelzett szár, ellenben a balra mellette fekvő tolókának jobb oldalán levő fogazata fölé kerül. Az R számtolókák megfelelően alakított alzaton csúsznak, alsó végeiken, mint azt már jeleztük, a számok két sorát viselik, még pedig oly módon, (1. az 1. ábrát) hogy az egyik sor alúlról nézve 0—9-ig emelkedjék, a másik pedig essék. Hogy az R számtolókákat a műveletek végeztével vissza vezessük, két S és T hosszanti lécz van elhelyezve, a melyek közül az első S a léczet a szorzás vagy összeadás, a másik T ellenben az osztás vagy levonás esetében viszi a null pontra vissza. Mindkettő oly módon jön működésbe, hogy a két kiálló végén megfogjuk, és az egyik esetben S fölfelé, a másik esetben T lefelé mozgatjuk, míg az ütközőbe nem ütköznek, a mely azonban a rajzlapon ábrázolva nincs. Ha a szélső helyzetüket elfoglalták, a zérusok egyszer az egyik, a -f J1

jellel jelzett bevágásnak jelennek meg, a második esetben pedig az — N1

jellel jegyzettben. Az összeadás és levonás műveleteit a tu-