9184. lajstromszámú szabadalom • Nyomtató telegráf

ennélfogva ez utóbbiból a b F 49 38 és 39 közegeken át a helyi telephez visszatérhet. Mihelyt a b kefe a szerkezet forgó moz­gása következtében az -elszigetelt c contac­tusra jut, a helyi teleptől a h elektromág­neshez menő áram megszakad, az elektro­mágnes működése megszűnik és a szerke­zet ezen állásban megáll. Figyelmeztetés czéljából a telephon csengő­művének gombját, midőn mindkét állomás összes L M 0 átkapcsoló emeltyűi megemelt állásban vannak, lenyomjuk. Jelátvitel czéljából a küldő állomáson az L és M átkapcsol ókat, a fölvevő állomáson azonban csakis az L1 átkapcsolót lenyom­juk, a mint azt az 1. ábra mutatja. Ezen állásban a küldő állomás az 0 du­gasznak leszorítása által mindkét készülékbe a normális árammal ellentétes irányú ára­mot indít azok synchronismusának elérése czéljából. Föltéve, hogy a fölvevő állomás készü­léke a küldő állomásénál előbbre jár, akkor mindkét készülék addig mozog együttesen, míg a fölvevő állomáson a b kefe a c con­tactugra nem jut. Ezen pillanatban a föl­vevő állomáson minden megáll, míg a küldő állomás készüléke mozgását addig folytatja, míg b keféje szintén nem jut a c contac­tusra. Ekkor az 0 dugaszt szabadon bocsát­juk, úgy, hogy mindkét készülék egybevágó járásba jut. Ha azonban a küldő állomás készüléke haladta meg a másik állomásét, akkor mind­két készülék megáll, mihelyt a küldő állo­máson a b kefe a c contactusra került minthogy ezen állomás létesíti a vonaláram impulsusait és megszakításait. Ennélfogva tehát a két készülék egy con­tactussal való együttes tovamozgatása czél­jából csak egy pillanatra az 0 dugaszt meg kell emelnünk. A fölvevő készülék most a küldő előtt van; az O dugasznak rögtöni lenyomása által a készülékek ismét meg­indulnak, miáltal az előbb említett eset jön létre, tehát a fölvevő készülék előbb áll meg. Előnyös tehát a távírás megkezdése előtt az 0 dugaszt kétszer megnyomni, hogy a két készülék mozgásának kezdő pontját biztosan összehangzásba hozzuk. A követ­kezőkben néhány szerkezeti részletet ismer­tetünk. A type-kerék akként van elren­dezve, hogy mindig 1—28. fordúlattal forog tovább; a készülék könnyebb kezelhetősége czéljából ezen kerekeket akként rendezzük be. hogy az kétszer annyi jelnek nyomtatá­sára legyen alkalmas, mint a hány contac­tusrész van az K koszorún. Ezen czélból a kerékre vésett betűk vagy jelek két egymás fölött lévő sorban vannak elrendezve, például a következő sorrend­ben : A í B 2 C 3 ... . Az a kefének minden eltolódásánál I—28 fordúlattal tova­forgó type-kerék az A B C D ... . vagy 1 2 3 4.... sorok egyikének jeleit nyom­tatja ezen keréknek a tengelyén elfoglalt állása szerint; más szavakkal a keréknek kerülete 1—56 részével kell elfordulnia, hogy az egyik vagy másik sor betűit nyom­tassa. Az ehhez szükséges berendezést a 6. és 7. ábrák mutatják nagyobb léptékben. A betűkkel váltakozó számjegyek vagy más írásjelek a B korongnak kerületébe vannak vésve. Ezen korong 56 részre van osztva, melyek közül 52 betűkkel, szám­jegyekkel vagy jelekkel van ellátva, míg a másik négy üresen van hagyva. A korong (type-kerék) állása szerint tehát ugyanazon billentyűvel két különböző jelet nyomtat­hatunk. A B korong mögé az A tengelyre a két r s kar van lazán fölillesztve, melyek mind­egyike egy-egy u lyukkal r1 , illetve s1 ék­alakú csúccsal van ellátva. Ezen karok fölött az r2 s2 rúgók vannak elrendezve, melyek mindegyike egy-egy rs s8 peczket hord. A két kar oly szöget zár be, mely a korongkerület üres részeinek állása által van meghatározva; az r2 s2 rúgók által bezárt szög a karok által képezett szögtől 1—56 fordúlattal különbözik, úgy hogy mindig csak egy-egy peczek nyúlhat a megfelelő lyukba. Az r2 s2 rúgók az r* s4 élekkel, a v rész pedig a v1 éllel van ellátva, míg a I q nyomtató görgőt hordó emeltyű mögött

Next

/
Thumbnails
Contents