9173. lajstromszámú szabadalom • Meg nem szoruló hengeres vagy golyós kilincsmű

Megjelent 181)7. évi szeptember lió 4-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 9173, szám. V/o/l OSZTÁLY. Meg nem szoruló hengeres vagy golyós kilincsmű. SNOWMAN HERMÁN MÉRNÖK NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 15-ike. A hengeres kilincsműveket eddig úgy szokás kiképezni, hogy az egyik főrész egyenes irányú mozgásnál sík, a mozgásiránnyal párhuzamos, forgó mozgásnál hengeres, a hajtó tengellyel konczentrikus, folytonos támadási fölűletet nyújtson a hengereknek, míg maguk a hengerek a másik főrészben egyik vagy másik mozgásirányban kiszélesedő üregekben vannak elhelyezve. Ugyanez áll golyós kilincsművekre, de itt a sík vagy hengeres fölületek helyett prismatikus vagy forgás fölületek is alkalmazhatók. A kapcsolás mindig annak következtében létesül, hogy a golyók vagy hengerek a főrész között ék módjára megszorulnak. Evvel két hátrány van kapcsolatban, melyeken a szóban levő találmány segít. Először is az ék a két mozgó főrészre merőleges nyomást, tehát forgástest esetében sugárirányú nyomást gyakorol, mely a mozgás irányába eső erőnél jóval nagyobb, úgy hogy a két főrészt túlságosan erősre kell méretezni. Minthogy azonban a hengerek és gömbök csak egyenes vonalakban, illetve pontokban érintkeznek az itt szóba jövő felületekkel, daczára annak, hogy mint előbb mondottuk, a sugárirányú nyomás a tengelyirányúnál jóval nagyobb, a kilincsműben sok kilincset kell alkalmazni, mert ellenkező esetben az érintkező fölületek csakhamar megváltoznak és így a kilincsmű hasznavehetlenné válik. Másodszor az ily kilincsműveknél a kapcsolat nehezen szüntethető meg. Az új hengeres vagy golyós kilincsmű nem megszorúlása által hat, hanem annak következtében, hogy mint a tulajdonképeni kilincsművek, üregekbe fogódzanak, ezeknél azonban annyiban előnyösebbek, hogy az érintkezési fölületek folyton változnak. Ily kilincsműveknél az egyik főrész fogazattal van ellátva, melynek fogközeibe a hengerek vagy golyók részben beléphetnek. A hengerek vagy golyók és a második főrész kapcsolására nem szükségesek okvetlenül rúgók, ezek elmaradkatnak, ha az az irány, melyben a zárókilincseknek kiemelkedniük kell, közel függélyes. Ekkor elégséges, ha a kilincsmű második főrészében egy kivágást alkalmazunk, melybe a henger fogaskoszorú holt mozgásánál belép és melyből — ha a kivágás előtt a fog elhaladt — ismét következő bevágásba esik. Ha a henger vagy golyó alsó részével a bevágásba lépett, a fogaskoszorú előremozgásánál zárókilincs gyanánt szerepel, amennyiben a kivágás megfelelő lejtősségű fölűletére támaszkodik. Ez a legegyszerűbb berendezés különösen