9153. lajstromszámú szabadalom • Négyes gyeplő
Megjelent l<Si)148. évi szeptember hó 4-én. MAGY. KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9153. szám. XX/d. OSZTÁLY. Négyes gyeplő. KAMPIS IVÁN KIR. JÁRÁSBIRÓ GYŐRSZENTMÁRTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 24-ike. Jelen találmány tárgyát egy négyes gyeplő képezi, melyet alább következő leírás magyaráz meg és mellékelt rajzok tüntetnek föl; és pedig: az 1. ábra a kettős csat oldalnézetét belefűzött gyeplőszárakkal; a 2. ábra a kettős csat fölűlnézetét belefűzött gyeplőszárakkal; a 3. ábra a kocsizó kezeinek elhelyezésére szolgáló füleket oldalnézetben; a 4. ábra a kocsizó kezeinek elhelyezésére szolgáló füleket fölűlnézetben; az 5. ábra az egész négyes gyeplőt összecsatoltan fölűlnézetben; a 6. ábra egy közönséges csatot fölűlnézetben; a 7. ábra egy közönséges csatot oldalnézetben tünteti elő. A lóhajtás, illetőleg kocsizás gyakorlásában úgy kettős, mint négyes fogatoknál az játssza egyik legfontosabb szerepet, hogy mindegyik ló ereje és tehetsége egyformán legyen kihasználható, s mivel a tapasztalás azt mutatja, hogy valódi párlovak is csak a legritkább esetben járnak egyforma tűzzel és sebességgel, alkalmaztam a b és b1 kettős csatokat, melyekkel úgy az első, valamint a hátsó lóhoz vezető gyeplőszárak a ló természetéhez képest igazíthatók. A kocsizó itt csak két gyeplőszárat fog, mint a régi közönséges gyeplőnél, s ez legnagyobb előnye, mert különösen négyes fogatban eddig vagy nem lehetett ilyen igazítható szerkezetet alkalmazni, vagy pedig az úgynevezett franczia szár alkalmazása által egy egész csomó gyeplőt kellene a kocsisnak kezében tartani. Minden gyeplőszár külön igazítható, a nélkül, hogy a másik szár változást szenvedne, s ezenkívül, különösen hintófogatban sokkal csinosabb, mint akár a négyes szár, akár a régi magyar karikás gyeplő. Ezenfölül a gyeplő szétszedve kettős fogatnál épp úgy használható, mint a közönséges. A c és g gyeplőszárak az első, a d és h szárak a hátsó lovakhoz vezetnek, s míg az előbbinek igazítása a b1 , az utóbbiaké a b kettős csatok által történhetik ós a kettős csatok képezik a vonósok zabiája és a kocsizó keze között azon támpontot, melyet a hajtás egyenletessége megkíván. A hátulsóknál k k, az elsőknél i i közönséges csatok vezetik a gyeplőt egy hajtószárra vissza. A kocsizó kezeihez közel elhelyezett a fülek arra valók, hogy például országúton, a hol már a ló igen szép tempóban megy, a kocsizó ezekbe kezeit beleakassza, a mi
