9100. lajstromszámú szabadalom • Szikrafogó
4 'ÁR> Meg;jelewt 18Í>7. évi szeptember hó 1-éii. y MAGY. SZABADALMI IIIVATA L 7U SZABADALMI LEIRAS 9100. szám. V/o. OSZTÁLY. Szikrafogó. PASLER HENRIK MÉRNÖK ÉS HAGEMANN PÁL NYOMDATULAJDONOS STETTINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 február 6-ika. Elsőbbsége 1896 junius hó 30-ától kezdődik. Az S kéményben alkalmas helyen egy Ax lemezt helyezünk el, melybe a rövid csövekből összeállított B1 csőrendszer van szerelve. Az egyenes csődarabok (melyek esetleg ócska forraló csövek is lehetnek) egyszerűen párhuzamosan vaunak elhelyezve, de keresztmetszetük a körétől eltérő is lehet, azonkívül a csövek meg lehetnek hajlítva vagy az Ax lemezen olykép helyezhetők el, hogy egy kúpot határozzanak meg. Eme csőrendszer (csőrosta), melynek összes keresztmetszete, legalább akkora, mint a kémény keresztmetszete, a kéményből kiömlő füstgázokat több ágra osztja, melyek a csövek irányában mozognak. Az elragadott izzó szénrészecskék eme csöves rostánál már megakadnak és kialszanak. Ha a gázok a Bx csöveket elhagyták, a második A2 B2 csőrendszerbe jutnak, melynek szerkezete általában az Ax Bx rendszer szerkezetével egyezik meg, de attól abban különbözik, hogy a B2 csövek a Bx csövekkel szemben el vannak tolva, úgy hogy az A1 Bx rendszer nyílása az A% B2 rendszer ép falával érintkezzék. A füstgázokban foglalt izzó szikrák egy ideig a csövek elhagyása után is megtartják mozgás irányukat, ily módon a b\ csövek közé jutnak, a csőrendszer alap lemezélje ütköznek és megfogatnak és kioltatnak. A könnyebb gázok, mozgás irányukat annyira megváltoztatjuk, hogy a második csőrendszerbe jutnak. A kioltott szikrák a Kx kamarában gyűlnek össze. Egyes szikrák vagy szénrészek, melyek a B2 csöveken átmennek, a c tányérban ütköznek és a K2 kamarában gyűlnek össze. Ha a szikra képződés csekély, C helyett egy drót szita is alkalmazható, vagy pedig teljesen el is maradhat, ekkor az égés termények a kéményből majdnem pontosan a tengely irányában távoznak el. Az A2 B2 csöves /ostát az Ax Bx csöves rostával szemben beállíthatóvá lehet tenni, hogy a két rostának egymástól való távolságát a szikra képződésnek megfelelően lehessen beállítani. Az egyes csövek méretei és a tüzelőanyagnak és az égés terményeknek megfelelően szabhatók meg. Ha a szikraképződés igen tetemes, pl. ha a tüzelés fürészporral vagy barnaszén hulladékkal történik, néha egy harmadik csöves rosta is szükségessé válik, mely -az előbbiekkel szemben újból el van tolva. A helyett, hogy a csöves rostákat a kürtőben alkalmaznék, mint az a rajzlapon látható,
