9088. lajstromszámú szabadalom • Nagy kapaczitású elektróda

Megjelent 1897. évi szeptember lió 1-én. A1AGY. ® Klit SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9088. szám. VÍI/g. OSZTÁLY. Nagy kapaczitású elektróda. JULIÉN GYULA MÉRNÖK BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 október hó 19-ike. A nagy hatásfokkal bíró elektródákból összeállított másodlagos telepek a Plantéféle akkumulátorok sorába tartoznak, t. i. ólomakkumulátor, melynek pozitív lemeze természetes ólomsuperoxydból, negatív lemeze [Kidig más ólomvegyületből (pl. ólomoxydból) áll, és egyrészt a lemezek különleges szerkezete és másrészt azok szerelési módja jellemzi. A lemezeknek ily módon való szerkesztésének az a ezélja, hogy a lemez fölűlete lehetőleg nagy legyen, és ezért a lemez kapacitása is lehető naggyá legyen. Ép úgy a pozitív elektródáknál a hengerelt ólomlemezek alkalmazásának az a ezélja, hogy az öntött ólommal járó hátrányokat elkerülhessük, míg a negativ elektróda úgy szólván egyetlen merev ólomtartalmú testet képez, tehát oly ólomakkumulátor keletkezik, mely a lehető legnagyobb intenzitású árammal tölthető, a nélkül, hogy ez az elektródák élettartamára káros hatást gyakorolhatna, sőt ellenkezőleg, az elektróda rendkívül tartóssá válik. A csatolt rajzlapon: az 1. ábra egy hengerelt ólomlemez keresztmetszete, a 2. ábra fölülnézete, a 3. ábra ily lemezekből készült elektróda perspektivikus képe. a 4. ábra ólomtartalmú anyagból készült elektródahenger perspektivikus képe, az 5. ábra több ily vezető rudakra húzott hengert mutat, a 6. és 7. ábra nézetben és metszetben mutatja, hogy mi módon vannak a fölhúzott hengerek a negativ elektróda képezése czéljából összeállítva, a 8. ábra a pozitív elektróda képezésére szolgáló lyuggatott ólomlemez, a 9. ábra egy köteg ólomtartalmú rúdból képezett negativ elektródát mutat. A 10. és 11. ábra metszetben a 8. és 9. ábra szerint összállított elektródát mutatják, a 12. ábra fölülnézetben az elektródának egy Szekrényben való elrendezését mutatja, A pozitív elektróda szerkezetét lényegében az jellemzi, hogy tetszőleges számú hengerelt ólomból vagy ólomötvözetből készült, tetszőleges alakban kivágott lemezt, melynek föliilete azonban, mint az az 1., 2. és 3. ábrán látható bordázott vagy hullámos, hogy a lemezek között csekély közök maradjanak, melyek lehetővé teszik, hogy az elektrolyt behatolhasson és így ólomoxyd keletkezzék. A formálást avval is lehet siettetni, hogy a lemezeket egymásra rakásuk után ólomsók híg oldatába mártjuk, legczélszerűbben azonban oly kásaszerű tömegbe, mely régi, használaton kívül helyezett elek-