9016. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramelosztó rendszer, világítás és erőátvitel számára
— 2 — keres, melynek végei « és 6-vel vannak összekötve, melyekből a két külső fővezető indúl ki. A B toldattekercs egyik végével ^közepéhez, másik végevei pedig chez van kapcsolva, melyből a harmadik, azaz a gyönge, középső vezető indúl ki. Míg a háromfázisú motorokat mind a három vezetékhez kapcsoljuk (2. ábra C), addig a világításra szolgáló áramot csak a két külső vezetőből fogyasztjuk. Ugyanennek elérésére szolgál a 3. ábrában föltüntetett foganatosítási mód is. Itt a főtekercsnek egyidejűleg világító és mótoráram szolgáltatására való fölhasználása helyett, két külön At és A2 tekercset rendezhetünk el, melyek közül Ax csak lámpák ós oly áramfogyasztók számára szolgáltat áramot, melyeknek csak egyfázisú áramra van szükségük, míg az A2 tekercs közepéhez a B toldattekercs van kapcsolva és az így kombinált A2 és B tekercsek együttesen csakis mótoráramot fejlesztenek. Az Ax és A2 tekercsek párhuzamosan is lehetnek kapcsolva és végeikkel a két fővezetőnek két kiindulási pontjában egyesülhetnek. Világítási czélokra szolgáló háromvezetőjű telepnek egyik különös foganatosítása, melynél a két lámpacsoportnak nem kell egyenletesen megterhelve lennie, a 4. ábrában van fölttintetve. A generatortekercsek öszszetétele ugyanolyan, mint a 2. ábrában, csakhogy a B tohlattekercsnek az A főtekerccsel való kapcsolási pontjához valamely háromvezetőjű rendszernek a világító áramfogyasztási helyek számára szolgáló középső vezetőjét kapcsoljuk. Az 5. ábra egy másik, igen egyszerű elrendezést tüntet föl. A motorok áramfogyasztása sok esetben kevesebb a világító áram-fogyasztás 20%-ánál; ilyenkor a középső vezető keresztmetszete a két külső vezető bármelyikének 10%-ánál kisebb lehet. Ha oly áramfejlesztő telepeknél, melyeknek fogyasztási területe nincsen távol, az A2 főtekercset nagy feszültségre, a Bn toldattekercset ellenben kis vagyis a fogyasztási feszültségnek megfelelően méretezzük, akkor mind a három vezetőt egyenlő méretben készíthetjük. a mi a kábel gyártását egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. A rézszükséglet a fejlesztési helytől a főbb elosztási pontokig ugyan tetemesebb, de ezzel szemben a transformatió által létesített egyszerűsítések révén jelentékeny megtakarításokat érünk el. A középső vezető, amint azt az 5. ábra mutatja, közvetlenül a mótor egyik sarkához, illetőleg induktoraihoz megy, míg a közönséges egyfázisú transfonnátorok csak a nagy feszültségű külső vezetők közé vannak kapcsolva. A transfonnátorok külső vezetőivel azután a többfázisú motorok másik két sarkát kötjük össze. A generátor Bn toldattercséből kiinduló középső vezetőt, az illető mótorsarkoknál esetleg föllépő nagy feszültség megakadályozása czéljából, közvetlenül vagy valamely ellenállás közbekapcsolásával a földhöz kapcsolhatjuk. Ugyanezen transformátorok második, secundár tekercs alkalmazásánál (a mire később visszatérünk) világító áramnak egyidejű szolgáltatására is használhatók. Ezen rendszernek másik alkalmazása a 6. ábrában van föltüntetve. Ha távvezetés számára csak két vezetőt akarunk használni, akkor a fejlesztő állomáson csak egy fázisú A generátorokat, az elosztó terüjeten ellenben synehron egyfázisú mótor-generátorokat állítunk föl. Ezen motorok A1 horgony-tekercsének közepéhez a B toldattekercset kapcsoljuk, melynek másik vége a középső vezetővel áll összeköttetésben. Ezen mótor-generátorok egy a főfázishoz képest 90°-kal eltolt energia-alkotót fejlesztenek. Az elektromótorikus erők összetétele, valamint világító és mótoráram fogyasztása ezen esetben teljesen olyan, mint az 1—3. ábrák elrendezésénél. Az 5. ábránál említett kapcsolás, melynél többfázisú motoroknak bekapcsolására csak egy egyfázisú transformátor szükségeltetik, a jelen esetben szintén alkalmazható, ha A2 a nagy feszültség számára szolgáló mótortekercset és Bn a kis feszültségű áram ge-
