9006. lajstromszámú szabadalom • Újítások folyékony szénhydrogén üzemre berendezett mótoros kocsiknál
— 2 hogy a hajtófolyadék másik fele nagyon nehezen alakítható át gázzá. Ezen baj megszüntetésére szolgál lényegében az újítás tárgyát képező karburátor, a melynél mindig csak egy kevés körülbelül állandó mennyiségű hajtófolyadék van a gáz-fejlesztőben és bizonyos mennyiségnek elhasználása után a készlettartályból önműködő utántöltés eszközöltetik, a hol is a folyadék fölszínének a légbevezető-csőtől való távolsága mindig megközelítően állandó marad. Az A tartályban (3. ábra) az S folyadéktartó a C emelőkre van fölfüggesztve és C1 ellensúlyok által egyensúlyozva. Ezen elrendezés folytán, ha a gázzá alakítandó folyadéknak mennyisége az S edényben szaporodik, az S edény siilyed, ellenkező esetben pedig emelkedik (3. és 4. ábra). Az E üreges szele]) (4. ábra) alsó végén az E% özszekötő rész segélyével, melyen az EL kifolyási csövek vannak megerősítve, a c1 összekötő rúdak által a C emelőkkel van összekötve, miáltal az S tartály emelkedésével vagy sülyedésével egyidejűleg az E üreges szelep is emelkedik vagy siilyed, úgy hogy az E üreges szelep e2 oldalnyílásai a D1 vezető darabban szabaddá lesznek vagy elfödetnek, a szerint, a mint szükséges folyadék a gázfejlesztőben vagy nem. A 1') födél átfúrt d nyúlványából az E üreges szelep fölső részében lévő e1 nyíláson át a folyadék addig folyik, míg fölül az K üreges szelepben lévő e tányérszelep nyitva és míg az P2 nyílások szabadon vannak a folyadék aztán az E2 kapcsoló darab és EL csövek által az S gázfejlesztőbe kerül, úgy hogy ott mindig egy kevés — nem egész állandó mennyiségű — folyadék van. Az e tányérszelep csak abban az esetben szolgál záró szelepül, ha az E üreges szelep alsó részében lévő e2 oldalnyílások nem tömítenek egészen jól. Czélszerű elpárologtatáshoz szükséges, hogy a gázzá alakítandó folyadékhoz vezetett levegő a folyadék niveauját oly közel és oly erősen érje, a mint csak lehetséges; ezért a levegőnek kiömlését ezen niveau fölött, illetve ezen niveau alatt egyenletes magasságban kell beállítani. Ez a folyadékba merülő, s az F1 csősapkával szilárdan összekötött <SL úszó által eszközöltetik. Az F légcsöven beszívott levegő ezen úszó által kényszeríttetik az alsó végén /•'-nél szűkített Fl csősapkán át a folyadék fölött vagy a folyadékon keresztül fokozott sebességgel állandó magasságban kilépni, bármennyi folyadék legyen is a gázfejlesztőben. A levegő által magával ragadott folyadékrészecskék az S1 úszó fölött lévő s1 szita által lesznek a hajcsövességnél fogva fölvéve vagy visszaszórva. A h csappal lehetséges a karburátort, illetve a gázfejlesztőt kiüríteni. Egy, kivált a motoros kocsik lökő mozgásánál előnyös szabályozási mód van az 5—8. ábrákban föltüntetett karburátorban ábrázolva. Ennek J befolyató szelepe (7. ábra) az t2 rúgóval van ellátva. Maga az 8 folyadéktartály is rugalmasan van elrendezve, a mennyiben az s rúgó segélyével ül az A karburátor fenekén. Az S tartály a c és C karok segélyével a G üreges orsóval áll kapcsolatban, melynek g rúdja g1 nyúlványával a J szelep működtetését eszközli; ha ugyanis a folyadék as S folyadéktartóban csökken, maga a tartály emelkedni fog s a c C karok közvetítésével a G cső s annak g rúdja lefelé halad és g1 fejével a J szeleptányért H1 szelepfészkétől eltávolítja s ekkor új folyadék ömölhetik az S tartályba. Ha pedig sok a folyadék az S tartályban, a tartály siilyed. a G cső emelkedik s a rajta megerősített i2 rúgó a ./ szeleptányért h1 fészkéhez szorítja s így nem juthat folyadék az S tartályba. Ha az S edényben kevés folyadék van, akkor az edény feneke az F légijevezetőcső torkolatához közelebbi, ellenkező esetben távolabbi állást vesz föl; és így a kevéssé ingadozó folyadékniveau az edény függélyes mozgása által körülbelül mindig állandó távolságban marad az f1 légcső torkolatától, miáltal a levegő itt is kényszerítve lesz a
