8994. lajstromszámú szabadalom • A naphta desztillálására és szétbontására szolgáló folyamatosan működő készülék

- 3 vezett fémbatteriákat szerelünk, a milyeneket gőzfűtésnél is használunk. Ily módon hatalmas hűtő fölületet nyerünk; minden ily cső egy másik, szintén fémbatteriával ellátott csövei köttetik össze. Az összekötött csövek számától függ a hőveszteség, s így módunkban áll a condensálás mérvét tetszés szerint szabályozni. Rendes körülmények közt a lehűlés a válaszfal két oldala közt lévő hőfok-különbség folytán jő létre. Ha pl. a gőzök hőfoka 400°, a külső hőfok pedig úgy az érintkezés folytán egyszerre csapódhatnak le a magas s alacsony forrponttal bíró termények is. Ha azonban a hőfok-különbség fentinél jóval kisebb, s ez az eset jelen sűritőnél is, úgy először csak a sűrűbb gőzök condensáltatnak, az ezáltal szabaddá vált lappangó meleg pedig a többi gőzöket fölfelé hajtja, s így mégy ez fokról-fokra, a termékeket pedig fajsúly szerint elválasztva kapjuk. Ami már most a megbontási eljárást illeti, ezt főleg oly .naphta fajoknál alkalmazzuk, melyek sem tűz, sem gőz segélyével sem bonthatók szét kereskedelmi értékkel bíró vegyületekre; vagyis ez eljárás első sorban a sűrű nehéz naphtafajokra vonatkozik. A megbontáshoz az iméntihez hasonló készülék alkalmazható, némi módosításokkal (lásd 6., 7., 8., 9.. 10. ábrák). Egy alsó kazánhoz bizonyos szög alatt egy fölsőt helyezünk el. A megbontás nélküli átpárologtatás benzin segélyével az alsó kazánban történik. Az ozokeritgőz alakú termékei a fölső kazánba vonulnak, a hol több könnyebb szénhydrogén'faj keletkezése mellett megbontatnak; gőzállapotban ugyanis a megbontás sokkal könnyebben eszközölhető. Jelen készülék alsó kazánja a leírás elején megemlített destilláló kazántól abban különbözik, hogy dóm helyett u cső van alkalmazva, mely az alsó kazán fölső részét a fölső kazán fölső részével köti össze. Ezen a csövön át haladnak a destillátio termékei. Azonkívül az alsó kazán a!só részét a fölső kazán alsó részével i cső köti öszsze, melyen át a fölső kazánban condensálódott gőzök az alsóba vonulnak és itt újra elpárologhatnak, i csövek [i csappal vannak ellátva, hogy a folyadék lefolyását szükség esetén megakadályozhassuk. A naphta gőzöket vezető csövek túlfűtésnek vannak alávetve, s így a koaks-képződés esete könnyen következhetik be. Ezért a H lecsapoló csövet y csappal látjuk el. A hátramaradó termékek folytonos, önműködő eltávolítása bajosan volna elérhető, s így jobb a lecsapolást időközönként eszközölni y csaj) nyitása és zárása által. A koaks finom por alakjában rakódik le, főleg a készülék fenekének mélyebb részén, s kefével távolítható el, melynek leírása s működése később lesz fölemlítve. A fölső kazán alsó vége j csővel van ellátva, melyen át a megsűrűsödött termékek időközönként eltávolíthatók. Erre szolgál X csap. Természetesen a termékek eltávolítása csak i cső elzárása után eszközölhető. A kazán befalazása olyan, hogy az égéstermékek a bolthajtás alól kijőve, először az alsó kazán alatt, majd az alsó s fölső között vonulnak el s így jutnak a kürtőbe. A fölső kazán fölső részéből vezet ki 7J cső; ezen át vonulnak a még gőzalakú termékek a sűrítő oszlopaiba, A megbontási proczessus a következő módon megy végbe: A fölső kazán magas hőfoka következtében a gőzök paraffinra és más könnyebb termékekre bomlanak. Ha a gőzök egy része tökéletlenül bomlott szét, úgy újra lecsapódik s i csövön át visszafolyik az alsó kazánba. Ha i cső a fölső kazán fenekéből valamivel kiemelkedik, úgy a fölső össze, fenekén sűrű paraffinos folyadék gyű! kazán mely S csap segélyével időközönként eltávolítható. i csövek, mielőtt a fölső kazánba lépnének, villaalakűlag két részre is oszthatók volnának, amikor is az egyik ág csak a fölső kazán fenekéig érne, a másik azonban behatolna magába a kazánba. Mindkét ág csappal volna ellátható s ily módon sikerülne a csapadékot bármely ágból j csőbe juttatni s a paraffinos folyadékot eltávolítani.