8971. lajstromszámú szabadalom • Gép rongyok és hasonló anyagok széttépésére
Megjelent 1SÍ)7. évi augusztus lió 17-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8971. szám. XIV/a. OSZTÁLYGép x'ongyok és hasonló anyagok széttépésére. ALBERT JÁNOS KERESKEDŐ BRASSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 22-ike. A találmány tárgya egy gép, melynek segélyével rongyokat, köteleket és hasonló anyagokat a papírgyártás, kéregpapirgyártás, szövészet, fonás czéljából száraz úton lehet széttépni, a keletkezett rostok pedig lehetőleg egyenletesek és elegendő hoszszúak, a gépből jövő úgynevezett félpép megőrlése pedig a hollánderben minimális időtartam alatt végezhető. Az a szerkezet, mely itt alkalmazást nyer, a többi hasonló czélokra alkalmaztatni szokott gépeknél tízszerte több munkát végez. Az új gép a csatolt rajzlapon az 1. ábrán oldalnézetben, részben metszetben, a 2. és 3. ábrán pedig részletrajzban látható. A gépnél lényeges a tulajonképeni metszőkészülék mely a 2. és 3. ábrán nagyobb méretben látható. Az a hajtótengelyen egy üreges b henger van fölhúzva, melynek 5—10 mm. mélységű csavarmenetei vannak. Ezekbe a csavarmenetekbe a c aczélszegmentumokat helyezzük el, melyek pontosan egymáshoz illenek és egymással mereven vannak kapcsolva. Az egyes részek megerősítése az ismert módon csavarok segélyével történik. A két oldalt levő d lemezek a c szegmentumoknál jóval magasabbak, hogy a bevezetett anyag oldalt ki ne térhessen és hogy a gépben a porfejlődést meggátolhassuk. Hogy a c szegmentumok ne görbülhessenek, egymással és a d oldallemezekkel szemben i fabetétek segélyével vannak megtámasztva. A szegmentumok fogazata tetszőleges. A fogakat annak megfelelően, hogy a rostokhosszának mily nagynak kell lennie, kisebb nagyobb mértékben kihajlítjuk. Az anyagot az e szállító szalagra rakják, mely azt két bordázott henger közé vezeti. Ezek közül a fölső függélyes irányban eltolható, súlyokkal terhelt csapágyakba van ágyalva. A hengerek az anyagot egy ugyancsak súllyal terhelt szánnyilásba nyomják, melynek szabad keresztmetszete az anyag vastagságának és a tehernek megfelelően változik. Az f hengerek és a g szádnyílás egymással kapcsolatban állanak, úgy, hogy a hengerrel egyidejűleg a hengercsapra ágyalt szádnyílás hátsó része is sülyed, de egyúttal a szádnyílás mellső része is lefelé mozog. Az anyagot azért kell akkor, mikor az a c szegmentumok elé jut, összenyomni, hogy egyenletes terményt lehessen előállítani. A metszőhengereken a szokásos védő készülékek vannak elhelyezve, továbbá egy lendítő-