8963. lajstromszámú szabadalom • Gőz- és vízvezeték összekötőcső Fischbein-kazánokhoz

Megjelent, 1897. évi augusztus hó 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 8968. szám V/e/2. OSZTÁLY. Gőz és vízvezető összekötő cső Tischbein-kazánokhoz. PORGES FÜLÖP GÉPGYÁROS KÖNIGSFELI)BEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 18-ika. A kettős gőzterű Tischbein-kazánok szerkezete olyan, liogy a fölső kazán az alsó kazánnal általában két csőcsonk által van kapcsolva, melyek közül az egyik a víz, a másik a gőz keringés föntartására szolgál. Eme berendezés hátrányai a következők: 1. Daczára annak, hogy az alsó kazánban nagy mennyiségű gőz fejlődik, a gőzt csak az egyik oldalon (K az 1. ábrán) vezetjük az alsó kazánból a fölső kazánba. A víz a fölső kazánból az átbukó csövön megy a kapcsoló cső (L az 1. ábrán) széle mellett az alsó kazánba. Ez az összekötőcső vagy a vízszin fölött végződik M-nél, vagy pedig a vízszín alatt A-nél, de czélszerűnek egyik berendezés sem bizonyult, minthogy az első berendezésnél, ha a vízállás a szükségesnél alacsonyabb, az alsó kazánból a fölső kazánba a vízvezető csövön is gőz száll föl és a víz lefolyását azáltal gátolja meg. hogy a lefelé folyó vizet ismét magával ragadja, tehát oka lehet annak, hogy az alsó kazánban vízhiány álljon be, míg a második esetben, ha az összekötő cső a víz színe alá ér, a hirtelen beálló nagyobb gőzfogyasztás esetében a víz az alsó kazánból az N csövön a fölső kazánba folyik, tehát ismét vízhiány áll elő. Ezek a hátrányok a gyakorlatban oly anynyira érezhetők, hogy kettős gőzterü kazánok alig lelnek alkalmazást. Azonkívül mindkét összekötő cső gőzt tartalmaz, úgy hogy erőltetett üzemnél, vagy ha a befalazás beomlik, ezek a csövek izzásba jutnak és a varratoknál a tömítés hiányossá válik, miáltal az üzem veszélyessé lesz. A találmány tárgya eme hátrányok megszüntetése, mit a következő módon érünk el. 1. Úgy a vizet, mint a gőzt mindkét összekötő cső vezeti, a gőzt pedig egy elég nagy keresztmetszetű belső csövön vezetjük át. Csak egészen kis kazánoknál lehet egyetlen összekötő csövet alkalmazni. 2. Mindkét cső vizet tartalmaz, tehát a két cső túlságos fölhevűlése lehetetlen. A vizet az alsó kazánból a fölső kazánba a gőz föl nem nyomhatja, ép úgy nem akadályozhatja a gőz a víz lefolyását sem. Á 2. és 3. ábra egy kettős gőzterű Tischbein-kazánt mutat, mely az általam föltalált összekötő csövekkel van ellátva. A csőcsonkok a J kapcsoló cső segélyével vannak az A esővel összekapcsolva, mely cső a két forraló cső között kényelmesen helyet foglalhat és mely a fölső kazán vízszinénél el van vágva. A K korongnak az a czélja, hogy az alsó ka-