8942. lajstromszámú szabadalom • Czefréző és főző eljárás és az ehhez szükséges készülék
- 2 szövetből készült falain a diasztazéban gazdag malátakivonat a lefelé lejtő i csatornába jut. A csatorna alsó végén lefelé menő i csövön a malátakivonat áh tartályba jut, melyben az ugyancsak elragadott keményítőszemek leülepednek. A förgó dob kúpos rostélyfaláí által visszatartott törköly a dob falain csavarmenetekben elhelyezett bádogcsík a hengeres, ép falakkal bíró g1 dobba vezeti, innen pedig a g2 nyílásokon a g3 garatba hull. Ez a törkölyt a g4 tartályba üríti, hol azt vízzel föl hígítjuk, és ezután a j szivattyú (2. ábra) segélyével a k malátaserpenyőbe emeljük. A mint a b czefrézőkádat az előbb jelzett módon kiürítjük, a malátakivonatot, melyből ez alatt a szilárd alkatrészek leülepednek, a gR csapon az / csőbe és az m csapon a jl szivattyú vezetjük, mely a kivonatot az n csövön a b czefrézőkádba emeli. Mint azt bevezetőleg mondottuk, ebben a kivonatban majdnem az összes diasztaze mennyiség föllelhető. A h tartály lejtős fenekén összegyűlt üledéket a g6 csapon ugyancsak a edénybe ürítjük, és az ebben levő törköllyel a k czefréző-üstbe emeljük. A törkölyczefrét a czefréző - üstben oly módon kezeljük, hogy a fehérjéket oldható vegyületekké (amidokká vagy peptonokká) alakítsuk át és hogy az egész a törkölyben foglalt keményítőt elcsirizesítsük. Ebből a czélból a törkölyczefrét először 60° C.-ra fölmelegítjük, azután 125°-ra hevített levegőt fúvatunk a czefrébe, és végül 25—50 perezig főzzük. A meleg levegő befúvatása a czefréző üst fenekén alkalmazott finoman áttört cső segélyével történik, mely a hőhatásának kitett fűtőtest útján a légszivattyúval közlekedik. Az ily módon kezelt törkölyczefrét az elcsirizesített keményítő elczukorositása czéljából újból a diasztazéban gazdag malátalével hozzuk össze. Ebből a czélból az o csapot nyitjuk, a háromfúratú m csap segélyével az l csövet elzárjuk és aj1 szivattyút működésnek indítjuk. A diasztazéban gazdag malátalé és az elcsirizesített keményítőt gép segélyével jól összekeverjük, ez alatt a diasztazé a keményítőlisztet teljesen elczukrosítja. Most már a diasztazé elpusztítandó, nehogy a derítésnél a törkölyhöz tapadt keményítőlisztet czukrosítsa és így zavarodást idézzen elő. Ezért a b czefrézőkádban levő keveréket a c szelepen át a d csőbe és ennek háromfúratú. e csapján a k czefrézőkádba vezetjük A háromfúratú csap a szitadobhoz vezetőcsövet elzárja. A malátalét a k czefréző üstben főzzük és szellőztetjük. Ezután a czefrét az o szelepen és p csövön a i1 szivattyúba vezetjük, mely azt a megfelelően beállított n csövön a q derítőkádba nyomja. Az r malátalé-üstben a derítés az ismert módon megy végbe, a malátalé-üstbe azonban a finom fúratokkal ellátott csövön 125° C.-ra hevített levegőt vezetünk a komlóval kevert malátalébe, hogj' a később beálló glutin zavarosodásnak elejét vehessük. A föntebb leírt eljárás segélyével előállított sör mennyisége 1.8—2.5°/0 több, mint az úgynevezett elméleti hozadék, az eddig tényleg elért eredményeknél az eredmény 2—8%-kal több. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Czefréző- és főzőeljárás malátalé előállítására, azáltal jellemezve, hogy az 50—70° C.-nál előállított czefrét a törkölytől czentrifugákban választjuk el, a vízzel föleresztett törkölyt kifőzzük, hogy az abban foglalt keményítőlisztet elcsirizesítsük, az így elcsirizesített törkölyczefrét a diasztaze tartalmú malátakivonattal hozzuk össze, hogy az elcsirizesített keményítőlisztet elezukrosítsuk, végül pedig az összes czefrét újból fölfőzzük, hogy a diasztazét hatástalanná tegyük. 2. Az 1. alatt védett eljárásnál: a főzés közben a törkölyczefrébe és a főzés közben derített malátalébe 125° C.-ra fölhevített levegő befúvatása, oly czélból, hogy a fehérjéket peptonokká és amidokká alakítsuk.
