8940. lajstromszámú szabadalom • Újítások az arany kivonására szolgáló készülékeken és eljárásokon
- 2 -lösleges annyi savat alkalmazni, mint azt föntebb jeleztük, esetleg a sav hozzáadása egészen el is maradhat. A bromoldat addig hagyandó az érczen míg az arany teljesen ki nem oldódott Ha kívánatos, az eljárás oly módon is megindítható, hogy az érczeket előbb erősen alkalikus bromoldatban tartjuk és azután öntjük le savval. Az oldatot ezután a d elpárologtatóba vezetjük és az érczet vízsugárral az aranyoldattól és az érczben levő szabad bramoldattól teljesen megtisztítjuk. A <1 tartályban tehát aranysók, oldatban levő szabad brom, továbbá ama brom-sók vannak jelen, melyr ek ez eljárás közben keletkeznek. Hogy a lekötött brom szabaddá legyen, az f hengerről az oldatba chlort vezetünk, mely a brom vegyületeit elbontja. A föntebb jelzett czél elérésére clilor helyett más alkalmas reagens is használható. Ha a brom szabaddá vált, a d tartályban gőz, levegő vagy más hasonló ágens által nyomást létesítünk ós a bromot így elpárologtatjuk és a ds csövön egy kaviccsal stb. kitöltött toronyba hajtjuk. Ha sűrített levegőt alkalmazunk, az elpárologtatást az által lehet megindítani, hogy a d tartályban levő oldatot fölmelegítjük. A toronyban a bromgőzök finoman elosztott alkalikus oldattal, pl. nátrium hydroxydoldattal találkozunk, melynek telítettsége és mennyisége alkalmas módon van megszabva. és melyet a h tartályból vezetünk be. Ily módon újból alkalikus bromoldat keletkezik. Ezt az oldatot a g toronyból a g4 csövön a b gyűjtő-térbe vezetjük, honnan az újabb folyamat megindítása czéljából az a tartályba vezethető. Könnyű belátni, hogy a bromot akkor, ha azt folytonosan regeneráljuk, csak egyszer kell alkalikus oldattal keverni, még pedig a művelet megkezdésénél a b tartályban. Ha kívánatos, az alkalikus oldatot bizonyos számú periodikusan visszatérő müvelet után föl lehet újítani. Ha a brom a d tartályban levált, az aranyoldatot az i edénybe vezetjük és ott az aranyat kénhydrogén vagy más anyag segélyével kicsapjuk. A csapadékot összegyűjtjük pörköljük és rudakba öntjük. A 2. ábrán a g abszorbeáló-tartály a g1 r/3 gs közlekedő-edények egy sora által van pótolva, melyek lépcsőzetesen vannak egymás alatt elhelyezve, és melyek közül a legfölsőt a h tartályból származó alkalikus oldattal töltjük, míg a legalsóba, g^-be <2s -ból bromgőzöket vezetünk be. Az alkalikus bromoldatot a gl csövön vezetjük a b gyűjtőtérbe. A 3. ábrán látható készülék és a készülék munkamenete a következő: A porrá tört érczet egy a forgó-dobban brom telített vizes oldatával kezeljük. A dobot addig forgatjuk, míg az arany ki nem válik, ekkor az üzemet megszakítjuk és a b szivattyún vizet szivattyúzunk be. Ezzel elérjük azt, hogy a kiválasztott aranyat és bromot, valamint az esetleg keletkezett oldható bromsókat egy a szűrőn vezetjük át és a c csövön egy d tartályba nyomjuk. Ha az arany és brom erős oldata a d tartályban leülepedik, a vizet a d1 e1 csap segélyével egy e tartályba vezetjük. A d tartályban levő lekötött bromot a ds hengerből bevezetett clilor- vagy más hasonló reagens segélyével választjuk le, a tartályban keletkezett csapadékot az /' elpárologtatóba vezetjük, melynek szerkezete az 1. ábránál leírtéval mindenben megegyezik. Az /' tartály alsó részébe egy g kazánból gőzt vagy sűrített levegőt lehet bevezetni, ekkor az f-ben levő oldat, mely lassan és rendkívül finoman oszlik el, fölmelegszik. Az így keletkezett nagy föliileten a levegő, illetve gőz igen erélyesen hat. A brom tehát elpárolog és a h csövön egy abszorbáló- vagy sűrítő-készűlékbe megy, melynek berendezése az /'tartályéval egyezik meg. Itt a gőzök egy vízárammal találkoznak, mely az e tartályból származik, ennélfogva vizes bromoldatot képeznek, melynek erőssége a beömlő vízmennyiség segélyével szabályozható. Ebből a sűrítőből a bromoldatot egy j gyűjtő-tartályba vezet-
