8934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fakép műveknek előállítására

— 3 san vau a formaszekrény fölső föliilete fölött elrendezve, F a szelelőnyílás. Ezen utóbbit elzárjuk, mihelyt a fém rajta kifolyik. Rendes körülmények között azonban nincsen erre szükség, mivel ezen nyílást maga a fém zárja el, a mennyiben ott megmerevedik. A 4. ábra a készülék azon kiviteli alakját tünteti föl, midőn ezt galvanikus váladékok előállítására használjuk föl. Az 5. ábra szintén egy függélyes hosszmetszet a készüléken keresztül. A B és C és az A keretet szorosan oszszeszorítják a D sikoltyúk. Ha elektrolitikus váladékot akarunk előidézni, úgy viaszszal vagy más alkalmas anyaggal tömítjük az összes nyílásokat; a fa- vagy gipszmintának egész fölületét jól bekenjük gummival és ezután bevonjuk a szükséges vastagságban egy viasz és grapliitból álló elegy -gyel. Az A formaszekrény lapjait néhány mm. magasságban gondosan megtisztítjuk, úgy hogy jó villanyos vezetők legyenek, a minta közelében ellenben néhány mm. vastagságú parafinviaszréteggel vonjuk be. Az így képezett üregbe öntjük az elektrolytot; különböző sodronyok, melyek végeiket kivéve izolálva vannak, összekötik a minta fölületét a telep eathodpolusaival. A sodronyokra egy durva flanelszövetet terítünk és erre tesszük előbb a réz- később pedig a vas-anodlemezeket. Egy 4 Volt-erősségű áramot használunk az elektromos kiválasztás előidézésére. Mihelyt a váladék a megfelelő vastagságot elérte, eltávolítjuk az anodokat és a velük kapcsolatban levő sodronyokat, azután elhelyezzük a H lemezt és arra ráillesztjük az E beöntőtölcsért-Ezután 100 —150° C-ra hevítjük az egész formát és azután beletöltjük a kemény betű vagy bármely más stereotipekhez használt fémet. Ha az előállítandó bélyegzőt csak kevésszer kell használni, úgy mindjárt betűfémet használhatunk, melynek előállítására az 1—3 ábrákban föltüntetett készüléket használhatjuk. Ha a fémet nyomás alatt öntjük, azaz már akkor gyakorolunk a fémre nyomást, mielőtt az megmerevedne, úgy a bélyegzőt fekvő helyzetben is lehet önteni. Czélszerű az öntőszekrény belső fölületeit lehetőleg durvává tenni, vagy pedig azt fecskefarkalakú kivájásokkal (2. ábra) látjuk el. Mihelyt az egyes bélyegzőket nem használjuk, megömleszthetők és így új bélyegzők előállítására használhatók. Két formát is lehet egymás mellé rakni és kapcsok segítségével oly módon összekapcsolni (2. ábra), hogy kölcsönösen a megmegfelelő helyzetbe maradjanak. Ha szögeket használunk (5. ábra), úgy ezeknek oly hosszúaknak kell lenniök, hogy a második formaszekrény megfelelő helyzetű füleibe kapaszkodhassanak. Ha az eddig követett eljárással ellentétben egy bélyegző helyett egyszerre kettőt használunk, úgy az egyik bélyegző homorú részei megfelelnek a másik bélyegző domború részeinek. Ennek megfelelően a nyomás az egész préselt falemezre hat és miután mindkét oldalról egyenlő erő hat rájuk, lehetetlenné van téve a fának vetődése. Mivel továbbá a patrix beszoríthatja a fát a matrixba, tehát a fa sokkal könnyebben engedhet a bélyegző nyomásának, ennek következtében a relief is sokkal mélyebb lehet, mint amilyen az eddigi eljárás mellett lehetséges volt. A jelen eljárás alapján előállított falapok különösen ajtószárnyakra alkalmasak, mivel a mintát mindjárt mindkét oldallapra lehel fölnyomni. Ott, hol a falemez csak egyik oldalát látni, ott a patrixot csak nagyon durván kell megmunkálni és csak arra kell ügyelni, hogy a mátrix alakjához kellőleg hozzásimuljon. Ott, a hol nem kell a fa vetődésétől tartani és ahol a mintát nem kell domborműben kivinni, egy bélyegző alkalmazása is elegendő. Mintákkal ellátott táblák előállításakor a fatömbökből a már kimerítően leírt módon táblákat hasítunk, melyeket kétoldalt fournierfával ragasztunk be. A fának megfelelően lágynak kell lennie. Az ily módon előállított lemezt egy vízben oldhatatlan anyaggal jól bekenjük ; itt arra kell ügyelni, hogy ezen vízhatlan burkolat annyira száraz legyen, hogy ne szoruljon ki a lemezből akkor, mikor ezt a bélyegzők nyomásának kitesszük. Czélszerű a bélyegzőket