8922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keramikus masszák előállítására

Megjelent 181)7. évi augusztus lió 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8922. szám. Iv/lVI. OSZTÁLY. Eljárás keramikus masszák előállítására. LESSING OTTÓ TANÁR GRUNEWALDBAN (BERLIN MELLETT) ÉS SCHIRM KÁROLY COYVEN TÁJKÉPFESTŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 január hó 26-ika. Az eddig használt keramikus masszák, mint agyag, kőanyag, porczellán stb. finom szerkezetű, áttört testek készítésére nem igen alkalmasak, mert már a száradásnál és még inkább az égetésnél erősen összehúzódnak és ennek következtében repednek. A masszák megmunkálása formákban is követeli azok egyszerű voltát, mert a szárítás után nagyon törékeny massza nem nagy ellentállóképességü és könnyen szétomlik. Darab- és enyvformákba való öntés, ami pl. gipsszel oly könnyen és gyorsan eszközölhető, eddig nem volt lehetséges, bár nagy mértékben megkönnyítené a megmunkálást és szabadabb művészi alakítást enged meg. Az előbb említett hátrányok kiküszöbölésére és az imént említett előnyök elérésére szolgál az alább leírt massza. 6 rész finoman eloszlott porczellán, kőedényanyag, vagy más erősen égetett maszszát 1 rész égetett gipsszel és 1 rész, az égetésnél alkalmazandó hőmérséklet szerint többé-kevésbbé könnyen olvadó üvegoldóval jól keverjük, azután úgy elegyítjük, mint a gipszet, mire ezen masszát formába önthetjiik. Ezen keverék, úgy minta gipsz, kemény, de jól megmunkálható anyaggá merevedik meg, a száradásnál nem húzódik össze, az égetésnél semmit sem fogy vagy nagyon csekélyet, és sokkal alacsonyabb hőmérsékletnél, mint a mely az agyag, porczellán és kőedényanyag kiégetésére szükséges, szilárd porczellánszerű testet képeznek. Ezen tulajdonságokat könnyen meg lehet magyarázni; az említett mennyiségű gipsz teljesen elegendő a kötésre és a későbbi égetésnél az üvegoldóba megy át. A főanyag csak már égetett, tehát már nem fogyó anyagból áll, mely az égetésnél csekély mennyiségű üvegoldó által úgyszólván összeragasztatik. Ha pl. üvegoldónak 1000° C.-nál olvadó glasurt veszünk, mely minden czélra teljesen ellenállóképes, akkor már azon hőfoknál teljesen átégetett, tartós anyagot nyerünk. Különleges czélokra czélszerűnek bizonyult kevésbbé erős égetésnél az anyagot vízüveg- vagy kovaoldattal kezelni és pedig oly módon, hogy az illető tárgyat hosszabb ideig, körülbelül 2—8 napig a kovaoldatban benhagyjuk. Nem szabad ezt összecserélni a szokásos vízüveggel való bekenés általi áztatással, mert emellett a vízüveg a levegő