8916. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál öntőeljárás

következtében ebbe a gyűrűbe behatol, a két fém keveredik, tehát a kívánt czélt el nem érjük. Ha ellenben a forgássebesség szükségesnél kisebb, a fém a formának a futó koszorút képező részébe folyik, ennek fenekét némileg elfödi, illetve nem enged annyi szabad helyet, hogy abba a másodszor beöntött fém elférhetne, ez tehát az első fémbe behatol és evvel keverődik. A kívánt czélt tehát így sem érjük el (3. rajzlap, 2. ábra). Másrészt pedig, ha csak azt akarjuk, hogy az öntvénynek pórusai ne legyenek, ezt csak úgy érhetjük el, ha a lehető legnagyobb forgássebességet használjuk, melynél a nyomás is maximummá lesz, a mi tömör öntvény készítésénél lényeges. Alább megfontoljuk azt is, hogy mily más szerepet játszik meg a fordulatszám. A föntebbi megfontolásokból kitűnik, hogy a czentrifúgál erő energiája azon az úton gyakorol káros hatást, melyen a folyékony fém a forma ama részébe jut, a hol azt az öntvény tömörítésére, vagy két különböző fémnek réteges lerakására értékesíteni akarjuk. Hogy a czélt elérhessük, eme káros behatások miatt a fémet a formába más úton kell bevezetnünk. Korongos keréknél a fémet megfelelő számú a öntőcsatornán (2. rajzlap) a forma kerületéhez kell vezetni, eme csatornáknak a forgás irányában konkávoknak kell lenniök. Ha az öntő csatornák a kerületet az érintő irányában érik, a czentrifúgál erő nem hat, tehát káros hatásai elmaradnak. Lehet a fémet az agyon át beönteni és innen a ferde irányú a csatornákon (2. rajzlap) a forma kerülete felé vezetni, hogy ily módon a czentrifúgál erőt ártalmatlanná tegyük. Küllős kerekeknél megfelelő számú görbe a öntőcsatornát vezetünk a küllők irányában a kerék kerületéhez (3. rajzlap). Ha a küllők a kerék síkjába vagy erre merőleges irányban görbülnek, már ez is csökkenti a czentrifúgál erőt (5. rajzlap 3. és 1. ábra). Nevezetesen ha a küllők száma csekély, a káros hatás nagyon kis mértékben fog érezhetővé lenni. Ha a küllők, mint a veloczipédkerekekuél, egymással szemben el vannak tolva, a fémáram csak a küllők felén fog áthaladni és ennek következtében a czentrifúgál erő káros hatása ismét csökken (3. rajzlap. 1. és 2. ábra). Ha ily módon járunk el, az öntés ép oly módon megy végbe, mint helytálló formákban, először csatornák telnek meg és azután a formák, a czentrifúgál erő hatása csak akkor lép föl, ha a fém az öntőcsatornákat elhagyta. Czentrifúgál öntő eljárás két különböző keménységű aczélból készült pánczéllemezek öntésénél is használható. Ekkor a formának czélszerű parabolikus görbületet adunk és megfelelő forgásszám mellett az aczélt a forma kerületén görbített öntőcsatornákon öntjük be, a czentrifúgál erő hatása következtében az aczél a forma kerületén marad és a formát a kerület felől tölti ki. Ha az egyik aczélfaj öntését befejeztük és így a föntebb említett parabolának megfelelő öntvényt előállítottuk, a második aczélfaj öntését kezdjük meg. Minthogy a második fém nem jut a súlyerő hatása alatt a formába az első ízben öntött fémmel keverődni nem fog (4. ábra). Hogy az oldalt levő tölcsérekbe való öntésnél a keverődést meggátoljuk, ezeken oldalt egy-egy beöntő nyílást alkalmazunk és az aczélt eme nyíláson horizontális irányban vezetjük a tölcsérbe. Ez az öntés igen természetesen nyugvó formánál történik. A lemezt utólag melegíteni és kiegyenesíteni kell. Görbe pánczéllemezek öntésénél hasonló módon kell eljárni, a formát oly módon kell fölállítani, hogy a két különböző fém között levő parabolikus határfölület lehetőleg a forma középmetszet-föl ületébe essen. A forma keresztmetszetének parabolájából a forgásszám meghatározható. A pórus nélküli öntésre megjegyzendő, hogy ha az öntés álló formákba történik, a fém a nehézségerő hatása alatt a már kiöntött fémbe hatol, a melegebb, több gázt tartalmazó fém alul foglal helyet az előbb