8906. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép ék alakú fogakkal bíró vető kerekekkel
- 2 mert a vetőmag a két fog közötti háromszögalakú térbe lép. Minthogy a d2 hézagokat ferde d1 , illetve x y és y z tolófölületek határolják, az ékkerék forgásakor a vetőmag fölfelé és oldalt lenne szorítva, ha az nem lenne más vetőmagtól körülvéve. Az ékkereket azonban köröskörül vetőmag veszi körül, és így a fogak által megragadott szemek el nem távolodhatnak. Az ékkerék külső kerületével a magszekrény ékalakú c nyílásába nyúlik, úgy hogy az a ékkerék forgásakor a fogak közti d2 hézagaiba torlódott vetőmagot a b szekrény ékalakú nyílásaiba szorítja és az ékkerék tovább tolja. Ez utóbbi esetben a vetőmag el nem távolodhatik, hanem inkább hasonlóképpen megragadott és a szekrény ékalakú nyílásába szorított többi vetőmag által tova lesz tolva, úgy az a w tölcsérbe jut. E működés a mellékelt rajzokból tűnik ki. Mint a hogy az a leírásból kiviláglik, az ékkerekek kettős működést végeznek és pedig mivel azok vetőmaggal körül vannak véve, a vetőmagot fölkavarják, úgy hogy a vetőmag sehol sem üllepedhetik meg és így a keverőtengelyt is pótolják, továbbá a vetőmagot a c nyílásokba szállítják. Emellett a vetőmag, hasonlóan mint a szállítócsatornákban, zárt tömegben tartatik. A vetőmag kiszórandó mennyiségének szabályozása az összes szekrény-nyílások bőségének egyidejűleg való állítása által történik. E czélból a <j sínen h reteszek vannak alkalmazva, melyek a c nyílásokat egyik oldalról többé vagy kevésbbé elfödik, vagy egészen .elzárják. A (j sín következőképpen lesz eltolva. Ezen sín össze van kötve egy i-nél forgathatóan ágyazott kétkarú emeltyűvel, melynek l karja egy m görbetárcsába, vagy a köré fogódzik (8—11. ábra.) Az m görbetárcsa fél kerületén egy sík vezetőfölülettel bír, míg ellenben kerületének másik felén egy csavaralakú vezetöföliilete van és a magtölcsér számára való 11 állítótengelyre van alkalmazva és ennek következtében azzal együtt lesz állítva. Az m görbetárcsa a h retesz helyzetének megváltoztathatása végett, nem áll n tengellyel közvetlen összeköttetésben, hanem csak az o fogkapcsolás által van tartva, utóbbi az n tengelyre van szilárdan fölékelve. Az m görbetárcsa fogainak o kapcsolófogaib; való illeszkedése folytán előbbi az n ten gellyel forgatható. Az állítás a görbetárcsának p csavarkulccsal való meglazítása után történik, miközben az o kapcsolási rész és az m görbetárcsa közé belehelyezett q rúgó az utóbbit az előbbitől elválasztja. Ehhez képest az m görbetárcsa akként lesz állítva, hogy az n tengelyfél fordulásakor, a magtölcsér beállítása végett a görbetárcsa csavarkanyarulatával a k emeltyű l karja felé megy, akkor a g sín bizonyos mértékben el lesz tolva és így a h reteszek egy bizonyos mértékben kinyittatnak. Ha ellenben a k emeltyű l karja az n tengely forgatásakor és ezzel az m görbetárcsa, az utóbbinak egyenes vezetőfölületén marad akkor a h reteszek nem lesznek eltolva és a c magszekrény-nyílások eredeti helyzetükben maradnak. Az m görbetárcsa vagy hornyos tárcsaként (9. és 10. ábra), vagy dudorított tárcsaként (11. ábra) lesz készítve. Mindkettő működése teljesen egyenlő. A c magszekrény-nyílásoknak külön egyenként való elreteszelésére az s reteszek szolgálnak, melyek a h reteszek előtt fekszenek és í hornyokban eltolhatók. (1., 3., 6. és 7. ábra). Ezen s reteszek legörbített s1 végekkel birnak, melyek a b magszekrény hátsó falán levő u ékpárkányra támaszkodnak. Ha egy ily s retesz fölfelé lesz húzva, akkor sl vége az u ékpárkány felé szorul, miáltal a retesz fogva tartatik. Ily módon el van kerülve az s reteszeknek csavarok által való komplikált rögzítése. Az a ékkerekek, mellyel a v tengelyen fekszenek, egymástól megfelelő távolságban és tetszés szerinti számban lesznek a b magszekrényben elhelyezve.
